{"id":10,"date":"2013-02-17T12:23:51","date_gmt":"2013-02-17T11:23:51","guid":{"rendered":"http:\/\/keresztenyszocialis-forum.hu\/?page_id=10"},"modified":"2025-12-04T12:46:18","modified_gmt":"2025-12-04T11:46:18","slug":"tarsadalom","status":"publish","type":"page","link":"http:\/\/keresztenyszocialis-forum.hu\/?page_id=10","title":{"rendered":"T\u00e1rsadalom"},"content":{"rendered":"

SZEMBEN A LIBERALIZMUSSAL<\/strong><\/p>\n

Bonyolult \u00e9s ellentmond\u00e1sos vil\u00e1gunkban mi, kereszt\u00e9nyek gyakran emlegetj\u00fck az \u00e1ltal\u00e1nos erk\u00f6lcsi v\u00e1ls\u00e1got, hangoztatjuk, hogy az ebb\u0151l val\u00f3 kil\u00e1bal\u00e1s mindenn\u00e9l fontosabb, \u00e9s valljuk, hogy ez csak a kereszt\u00e9ny erk\u00f6lcsis\u00e9g alapj\u00e1n lehets\u00e9ges. Ugyanakkor tal\u00e1n nem vessz\u00fck \u00e9szre, hogy az erk\u00f6lcs egy nagyon \u00f6sszetett fogalom, \u00e9s erk\u00f6lcstelennek lenni nem csak hazudoz\u00e1ssal, korrupci\u00f3val \u00e9s h\u00e1zass\u00e1gt\u00f6r\u00e9ssel lehet. Erk\u00f6lcstelen minden \u00f6nz\u00e9s, t\u00falzott anyagiass\u00e1g, f\u00e9ktelen karrierv\u00e1gy, \u00e9s \u00e1ltal\u00e1ban az egy\u00e9ni \u00e9rdekek t\u00falhangs\u00falyoz\u00e1sa a t\u00e1rsadalom \u00e9rdekeivel szemben. Az emberben eredend\u0151en is megl\u00e9v\u0151 \u00f6nz\u00e9snek t\u00e1ptalajt \u00e9s igazol\u00e1st ad korunk legvesz\u00e9lyesebb szellemi v\u00edrusa a liberalizmus.<\/p>\n

A liberalizmus az elm\u00falt \u00e9vsz\u00e1zadokban pozit\u00edv szerepet t\u00f6lt\u00f6tt be: bizonyos sz\u00fclet\u00e9si el\u0151jogok megsz\u00fcntet\u00e9s\u00e9\u00e9rt, az emberi jogok kisz\u00e9les\u00edt\u00e9s\u00e9\u00e9rt folytatott harca a polg\u00e1ri halad\u00e1st seg\u00edtette. Ravasz \u00e9s hazug m\u00f3don ma is erre a m\u00faltra hivatkozik, amikor az elnevez\u00e9s hasonl\u00f3s\u00e1g\u00e1t kihaszn\u00e1lva a \u201enemzeti liber\u00e1lisoknak\u201d nevezett nagy magyarokat, akikr\u0151l minden v\u00e1rosban \u00e9s faluban terek, utc\u00e1k vannak elnevezve (Pet\u0151fi, Kossuth, Sz\u00e9chenyi, K\u00f6lcsey, De\u00e1k, E\u00f6tv\u00f6s stb.) saj\u00e1t szellemi el\u0151djeinek \u00e1ll\u00edtja be. Ez azonban t\u00f6rt\u00e9nelemhamis\u00edt\u00e1s. Mikor besz\u00e9ltek ezek a nagy hazafiak a homoszexu\u00e1lisok jogair\u00f3l, mikor rekl\u00e1mozt\u00e1k a k\u00e1b\u00edt\u00f3szer fogyaszt\u00e1st, hol hirdettek olyan torz n\u00e9zeteket, hogy a nemzet\u00e1llam elavult fogalom, hogy a nemzetk\u00f6zi t\u0151ke szabadon \u00e1ramolhat, \u00e9s korl\u00e1tlanul v\u00e1s\u00e1rolhatja fel a nemzeti vagyont? \u00c9ppen ellenkez\u0151leg, azt hirdett\u00e9k, hogy \u201ea haza mindenek el\u0151tt\u201d, \u00e9s azt, hogy \u201ehazai ipar n\u00e9lk\u00fcl a nemzet f\u00e9lkar\u00fa \u00f3ri\u00e1s\u201d. Mikor mondott a magyar k\u00f6zoktat\u00e1s megteremt\u0151je, E\u00f6tv\u00f6s J\u00f3zsef olyanokat, hogy az iskola legyen vil\u00e1gn\u00e9zetileg semleges, ne neveljen, csak oktasson, hogy a kult\u00far\u00e1k egyenrang\u00faak, hogy nem kell erk\u00f6lcs, csak t\u00f6rv\u00e9nyek? Azokban az id\u0151kben m\u00e9g nem azt mondt\u00e1k, hogy \u201eval\u00f3s\u00edtsd meg \u00f6nmagadat\u201d, menj\u00e9l oda munk\u00e1t v\u00e1llalni, ahol t\u00f6bbet fizetnek, \u00e9s hagyd ott \u00f6reg sz\u00fcleidet, rokonaidat, bar\u00e1taidat, n\u00e9pedet. \u00c9ppen ellenkez\u0151leg, akkor m\u00e9g azt hirdett\u00e9k, hogy \u201ene azt tekintsd, hogy mit kaphatsz a haz\u00e1dt\u00f3l, hanem azt, hogy mit adhatsz neki\u201d<\/p>\n

A liberalizmust sokan a szabads\u00e1g szinonim\u00e1j\u00e1nak tekintik, pedig val\u00f3j\u00e1ban mint minden „izmus” m\u00e1r ideol\u00f3gia. Olyan ideol\u00f3gia, amelyik a szabads\u00e1got a legnagyobb \u00e9rt\u00e9knek tekinti. Nem veszi figyelembe, hogy a szabads\u00e1g \u00f6nmag\u00e1ban csak lehet\u0151s\u00e9g a j\u00f3ra, de a rosszra is.\u00a0 Mert mit\u0151l legy\u00fcnk szabadok? A politikai szabads\u00e1g -m\u00e1r \u00fagy, ahogy – megvan, most m\u00e1r a k\u00e9tezer \u00e9ves kult\u00far\u00e1nkt\u00f3l, eszm\u00e9ikt\u0151l, kereszt\u00e9ny erk\u00f6lcsi elveinkt\u0151l, \u00e9rt\u00e9krend\u00fcnkt\u0151l, haz\u00e1nk \u00e9s embert\u00e1rsaink ir\u00e1nti k\u00f6teless\u00e9geinkt\u0151l, leg\u00fajabban pedig m\u00e1r term\u00e9szetes nem\u00fcnkt\u0151l is „legy\u00fcnk szabadok.”\u00a0 Ilymodon a f\u00e9ktelen szabads\u00e1g sz\u00e9tfesz\u00edti a t\u00e1rsadalmi \u00e9s erk\u00f6lcsi\u00a0 norm\u00e1kat, igazol mindenfajta devianci\u00e1t, lerombolja a csal\u00e1d \u00e9s a haza eszm\u00e9j\u00e9t, \u00e9s fokozza az emberben egy\u00e9bk\u00e9nt is megl\u00e9v\u0151 \u00f6nz\u00e9st. A f\u00e9ktelen szabads\u00e1g hirdet\u00e9se, a \u201dne t\u00f6r\u0151dj az elavult tabukkal\u201d, az \u201e\u00e9lj \u00fagy, ahogy neked j\u00f3\u201d, az \u201e\u00e9lvezz ki minden pillanatot\u201d jelszavak rombol\u00f3 hat\u00e1sa mellbev\u00e1g\u00f3 val\u00f3s\u00e1g \u2013 csak r\u00e1 kell n\u00e9zn\u00fcnk korunk \u00e1tlagember\u00e9re, de k\u00fcl\u00f6n\u00f6sk\u00e9ppen fiatals\u00e1gunk viselked\u00e9s\u00e9re, eg\u00e9sz \u00e9letvitel\u00e9re. Egy \u00e9rt\u00e9krendj\u00e9t\u0151l megfosztott, ment\u00e1lisan \u00f6sszezavart, dekadens t\u00e1rsadalom k\u00e9p\u00e9t l\u00e1tjuk. Korunk \u00fagynevezett felszabad\u00edtott embere ledobva minden sz\u00e1m\u00e1ra terhesnek t\u0171n\u0151 \u00f6nkorl\u00e1toz\u00e1st, csak saj\u00e1t mag\u00e1val t\u00f6r\u0151dik. Nem kellenek az \u201eelavult\u201d erk\u00f6lcsi g\u00e1tak, nem kellenek a m\u00e1sok \u00e9rdek\u00e9ben v\u00e1llalt k\u00f6telezetts\u00e9gek, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen nem az \u00e1ldozatv\u00e1llal\u00e1s. Az \u00f6nz\u00e9s azonban rombol minden k\u00f6z\u00f6ss\u00e9get, a legkisebbt\u0151l, a csal\u00e1dt\u00f3l kezdve a legnagyobbig, a nemzetig. Az \u00e9rt\u00e9krendj\u00e9t\u0151l megfosztott ember k\u00e9ptelen t\u00e1j\u00e9koz\u00f3dni a vil\u00e1g dolgaiban, nem ismeri fel m\u00e9g saj\u00e1t \u00e9rdekeit sem, legf\u0151k\u00e9ppen azt az \u00f6r\u00f6k igazs\u00e1got, hogy az egy\u00e9n hossz\u00fa t\u00e1von csak k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u00e9vel egy\u00fctt boldogulhat. Ne \u00e1ltassuk magunkat, ez a roml\u00e1s nem az \u201eelm\u00falt negyven \u00e9v term\u00e9ke\u201d, legal\u00e1bbis t\u00falnyom\u00f3r\u00e9szt nem az\u00e9, mert a helyzet az \u00e1ltalunk sokszor csod\u00e1lt Nyugaton sem jobb, s\u0151t eg\u00e9sz Eur\u00f3p\u00e1ban a t\u00e1rsadalmi mutat\u00f3k a mi\u00e9nkhez hasonl\u00f3, lefel\u00e9 ir\u00e1nyul\u00f3 tendenci\u00e1t mutatnak. Mindez nem a v\u00e9letlen m\u0171ve. A liberalizmus \u00f6rd\u00f6gien kigondolt, \u00e9s a m\u00e9di\u00e1k \u00e1ltal terjesztett torz szeml\u00e9letm\u00f3dja mindenhol megteszi a hat\u00e1s\u00e1t.<\/p>\n

Mi, kereszt\u00e9nydemokrat\u00e1k l\u00e1ssuk be v\u00e9gre, hogy most m\u00e1r sokkal hat\u00e1rozottabb form\u00e1ban kell felvenn\u00fcnk a harcot a rombol\u00f3 n\u00e9zetekkel \u00e9s tendenci\u00e1kkal szemben. Kereszt\u00e9nyi j\u00f3hiszem\u0171s\u00e9g\u00fcnkben szemet hunyunk afelett, hogy b\u00e1r\u00e1nyb\u0151rbe b\u00fajt farkasok \u00f3l\u00e1lkodnak k\u00f6r\u00fcl\u00f6tt\u00fcnk, \u00e9s szemles\u00fctve pironkodunk, amikor \u00e9ppen \u0151k oktatnak ki minket arr\u00f3l, hogy a j\u00f3 kereszt\u00e9nynek megbocs\u00e1t\u00f3nak \u00e9s b\u00e9kess\u00e9gesnek kell lennie, ha arcul \u00fctik, oda kell tartania a m\u00e1sik orc\u00e1j\u00e1t is \u2013holott mi m\u00e1r sz\u00e1mtalanszor odatartottuk, \u00e9s mindannyiszor r\u00e1 is vertek. Most m\u00e1r v\u00e9get kell vetn\u00fcnk az \u00f6r\u00f6k\u00f6s h\u00e1tr\u00e1l\u00e1snak, \u00e9s ellent\u00e1mad\u00e1sba kell \u00e1tmenn\u00fcnk. Nyilv\u00e1nval\u00f3an, a liber\u00e1lis sajt\u00f3 heves kirohan\u00e1sainak lesz\u00fcnk kit\u00e9ve, de a harcot v\u00e1llalnunk kell. Ne higgy\u00fck, hogy ez\u00e1ltal cs\u00f6kken a n\u00e9pszer\u0171s\u00e9g\u00fcnk. Az emberek d\u00f6nt\u0151 t\u00f6bbs\u00e9ge, a ma esetleg m\u00e9g a baloldalra szavaz\u00f3 kisemberek \u00f6szt\u00f6n\u00f6sen vonz\u00f3dnak a t\u00e1rsadalmi igazs\u00e1goss\u00e1g, a l\u00e9tbiztons\u00e1g, az \u00e9rt\u00e9kteremt\u0151 munka megbecs\u00fcl\u00e9se, a term\u00e9szetes, j\u00f3zan n\u00e9pi erk\u00f6lcs fel\u00e9, mindazok \u00e9rt\u00e9kek fel\u00e9, amit a liberalizmus oly kev\u00e9sre becs\u00fcl. Mert a liberalizmus nem csak a kereszt\u00e9ny szellemis\u00e9ggel ellent\u00e9tes, hanem a norm\u00e1lis emberi gondolkod\u00e1sm\u00f3ddal is. A t\u00f6rt\u00e9nelemben m\u00e9g sohasem volt olyan kult\u00fara, amely ny\u00edltan elvetette volna az erk\u00f6lcs\u00f6t, mint az emberek k\u00f6z\u00f6tti kapcsolatrendszer alapj\u00e1t, \u00e9s semmibe vette volna a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g szolg\u00e1lat\u00e1t, mint az emberi cselekedetek legf\u0151bb \u00e9rt\u00e9km\u00e9r\u0151j\u00e9t. Ma m\u00e1r itt tartunk. A leghat\u00e1rozottabban fel k\u00edv\u00e1nunk l\u00e9pni a t\u00e1rsadalom eg\u00e9sz\u00e9re k\u00e1ros, rombol\u00f3 n\u00e9zetek ellen, vissza akarjuk hoznia a norm\u00e1lis \u00e9rt\u00e9krendet, amely szerint minden cselekedet \u00e9rt\u00e9k\u00e9t az adja meg, hogy mennyire hasznos a t\u00e1rsadalom sz\u00e1m\u00e1ra. A p\u00e9nzk\u00f6zpont\u00fa, materialista gondolkod\u00e1sm\u00f3ddal, az egoizmussal, a minden \u00e1ron val\u00f3 sikerorient\u00e1lts\u00e1ggal a magasabb \u00e9rt\u00e9kek keres\u00e9s\u00e9t, a m\u00e1sok\u00e9rt v\u00e1llalt \u00e1ldozatot \u00e1ll\u00edtjuk szembe. Olyan vil\u00e1gban akarunk \u00e9lni, ahol mindenki felel\u0151s a m\u00e1sik\u00e9rt. Az ember nem mag\u00e1ban \u00e1ll, hanem t\u00e1rsadalomban \u00e9l, \u00e9s ez\u00e9rt az egy\u00e9n minden tette hat a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u00e9re, \u00e9s ugyanakkor a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g szellemis\u00e9ge, felfog\u00e1sa visszahat az egy\u00e9nre.<\/p>\n

Ne t\u00e9vesszen meg benn\u00fcnket, hogy ny\u00edltan liber\u00e1lis p\u00e1rt jelenleg nincs a parlamentben. A liberalizmus torz szelleme uralja az eg\u00e9sz Eur\u00f3pai Uni\u00f3t, ott van a m\u00e9di\u00e1kban, s\u0151t, \u00e1tj\u00e1r mindny\u00e1junkat. Behatolt m\u00e9g a t\u00f6rt\u00e9nelmi egyh\u00e1zakba is, folyamatos h\u00e1tr\u00e1l\u00e1ss\u00e1 sil\u00e1ny\u00edtva egykori b\u00e1tor \u00e1ll\u00e1sfoglal\u00e1saikat. Hol lenne mostanra az emberis\u00e9g, ha \u00e9vezredek \u00f3ta a csal\u00e1d, a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g nem adta volna tudtul tagjainak, hogy mit tart helyesnek \u00e9s mit nem. Aki pedig a t\u00e1rsadalmi elv\u00e1r\u00e1sokat megszegte, azt h\u00e1tr\u00e1ny, megvet\u00e9s, s\u0151t kik\u00f6z\u00f6s\u00edt\u00e9s k\u00eds\u00e9rte. Ki merne ma ilyesmit ak\u00e1r csak felvetni is?<\/p>\n

V\u00e9lem\u00e9nyem szerint nek\u00fcnk most m\u00e1r nem a volt kommunist\u00e1kkal kellene foglalkoznunk. A kommunista ideol\u00f3gia a bukott m\u00falt, a mai szocialist\u00e1k egy elvek n\u00e9lk\u00fcli, zs\u00e1km\u00e1ny\u00e1t v\u00e9d\u0151 rabl\u00f3csapat, m\u00edg a liberalizmus egy nagyon is \u00e9l\u0151, fondorlatosan kigondolt, eg\u00e9sz j\u00f6v\u0151nket, minden kereszt\u00e9ny szellemi \u00e9rt\u00e9k\u00fcnket vesz\u00e9lyeztet\u0151 gondolkod\u00e1sm\u00f3d. Mindenkor \u00e9s minden ter\u00fcleten b\u00e1tran szembe kell sz\u00e1llnunk ezzel a tudatosan rombol\u00f3 szellemi v\u00edrussal, hogy a huszadik sz\u00e1zad k\u00e9t k\u00e1rt\u00e9kony eszmei \u00e1ramlata ut\u00e1n a harmadik, a liberalizmus is oda ker\u00fclj\u00f6n, ahova val\u00f3: a t\u00f6rt\u00e9nelem szem\u00e9tdombj\u00e1ra. Ez ma a mi t\u00f6rt\u00e9nelmi k\u00fcldet\u00e9s\u00fcnk.\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0 (J\u00e1ky Mikl\u00f3s)<\/p>\n

Liberalizmus \u00e9s szoci\u00e1ldemokr\u00e1cia.<\/strong><\/p>\n

A szocializmus ma m\u00e1r egy d\u00f6gl\u00f6tt oroszl\u00e1n, amelynek tetem\u00e9t volt h\u00edvei rugdoss\u00e1k a legb\u0151szebben, a liberalizmus viszont egy virulens v\u00edrus, amely, ha nem is egyenl\u0151 m\u00e9rt\u00e9kben, de j\u00f3szerivel mindenkit megfert\u0151z\u00f6tt. Mindk\u00e9t szellemi ir\u00e1nyzat gy\u00f6kerei az \u00fagynevezett Felvil\u00e1gosod\u00e1sig ny\u00falnak vissza, \u00e9s m\u00edg a liberalizmus a Nagy Francia Forradalom \u201eszabads\u00e1g\u201d jelszav\u00e1val kapcsolatos, addig a szocializmus a m\u00e1sik jelszav\u00e1val, az \u201eegyenl\u0151s\u00e9g\u201d-el. Noha a szocializmus forradalmi \u00e1ga, a marxizmus-leninizmus a vil\u00e1g fejlettebb r\u00e9sz\u00e9n m\u00e1ra h\u00e1tt\u00e9rbe szorult, \u00e9s a szoci\u00e1ldemokrata ir\u00e1nyzat ker\u00fclt el\u0151t\u00e9rbe, az eredend\u0151en materialista vil\u00e1gn\u00e9zete \u2013 m\u00e9g ha id\u0151nk\u00e9nt tagadj\u00e1k is \u2013 megmaradt. Figyelj\u00fck meg, hogy a szoci\u00e1ldemokr\u00e1cia mennyire f\u00f6ldh\u00f6zragadt szeml\u00e9let\u0171, mennyire az anyagi j\u00f3l\u00e9tet tekinti az \u00e1ltal\u00e1ban vett emberi j\u00f3l\u00e9t alapj\u00e1nak, \u00e9s \u2013 minden ellenkez\u0151 tapasztalat ellen\u00e9re \u2013 meg van gy\u0151z\u0151dve arr\u00f3l, hogy ez automatikusan megoldja a t\u00f6bbi probl\u00e9m\u00e1t is. Mintha \u00f6szt\u00f6n\u00f6sen a v\u00e9r\u00fckben lenne az a marxista elv, hogy a t\u00e1rsadalom eg\u00e9sz szellemi \u00e9let\u00e9t a gazdas\u00e1gi alapok hat\u00e1rozz\u00e1k meg, ami r\u00e9sz\u00fckr\u0151l logikusnak t\u0171nik, hiszen a materialista ember mi m\u00e1sb\u00f3l vezetn\u00e9 le a szellemit, mint az anyagib\u00f3l.<\/p>\n

\u00dagy l\u00e1tom, hogy a liberalizmus \u00e9s a szoci\u00e1ldemokr\u00e1cia napjainkban jobban \u00f6sszetal\u00e1lkozott, mint b\u00e1rmikor azel\u0151tt. Ha k\u00f6r\u00fcln\u00e9z\u00fcnk, azt l\u00e1tjuk, hogy Nyugat-Eur\u00f3pa orsz\u00e1gaiban mag\u00e1t liber\u00e1lisnak nevez\u0151 p\u00e1rt sehol sincsen hatalmon, m\u00e9gis minden\u00fctt a liber\u00e1lis eszm\u00e9k uralkodnak. Mi\u00e9rt van ez \u00edgy? Az\u00e9rt, mert a szoci\u00e1ldemokrata p\u00e1rtok tett\u00e9k maguk\u00e9v\u00e1 a liber\u00e1lis eszmerendszert. Ennek oka a k\u00f6z\u00f6s materialista gy\u00f6kerek mellett az, hogy az \u00fagynevezett l\u00e9tez\u0151 szocializmus kudarc\u00e1val egy\u00fctt a szoci\u00e1ldemokr\u00e1cia eredeti j\u00f6v\u0151k\u00e9pe is \u00f6sszeomlott, \u00e9s most nem tud m\u00e1st el\u00e9nk \u00e1ll\u00edtani, mint a \u201efogyaszt\u00f3i t\u00e1rsadalom\u201d v\u00edzi\u00f3j\u00e1t. Az anyagi javakon t\u00falmen\u0151en mi jelentheti m\u00e9g a j\u00f3l\u00e9tet? Ebben a k\u00e9rd\u00e9sben nem a kereszt\u00e9nys\u00e9gt\u0151l fogadja el a transzcendens fel\u00e9 ir\u00e1nyul\u00f3 magasabb \u00e9rt\u00e9kek keres\u00e9s\u00e9t, hanem \u00a0a liberalizmus v\u00e1lasz\u00e1t veszi \u00e1t: \u201ea j\u00f3l\u00e9t az, ha azt teheted, ami neked pillanatnyilag j\u00f3l esik.\u201d Ez ann\u00e1l is meglep\u0151bb, mert hiszen ez\u00e1ltal teljesen feladja a nev\u00e9b\u0151l is k\u00f6vetkez\u0151 szoci\u00e1ldemokrata alapelvet, amely mind\u00e9g a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g jogait \u00e9s szolg\u00e1lat\u00e1t hangs\u00falyozta az egy\u00e9n t\u00falzott jogaival szemben. A szabads\u00e1g val\u00f3ban nagyon nagy dolog \u2013 ezt negyven \u00e9v diktat\u00fara ut\u00e1n mi tudjuk a legjobban \u2013 de a szabads\u00e1g \u00f6nmag\u00e1ban csak lehet\u0151s\u00e9get ad a helyes cselekv\u00e9sre, azonban sajnos a helytelenre is. A liberalizmus a szabads\u00e1g parttalan hirdet\u00e9s\u00e9vel, a norm\u00e1lis \u00e9rt\u00e9krend \u00e9s erk\u00f6lcsi norm\u00e1k sz\u00e9tz\u00fclleszt\u00e9s\u00e9vel, valamint a kult\u00fara relativiz\u00e1l\u00e1s\u00e1val m\u00e1ra elvett minden igazod\u00e1si pontot, \u00e9s most korunk szabadd\u00e1 v\u00e1lt embere t\u00e1maszpont n\u00e9lk\u00fcl bolyong a nagy semmiben. Korunk szoci\u00e1ldemokr\u00e1ci\u00e1ja minden\u00fctt lelkesen k\u00f6zrem\u0171k\u00f6dik ebben. Melyik nyugati szoci\u00e1ldemokrata p\u00e1rt (vagy ak\u00e1r az EU Parlament szoci\u00e1ldemokrata frakci\u00f3ja) nem t\u00e1mad minden erk\u00f6lcsi ind\u00edttat\u00e1s\u00fa meg\u00fajul\u00e1si k\u00eds\u00e9rletet, mint a \u201ehalad\u00e1s\u201d g\u00e1tj\u00e1t, hol nem v\u00e9dik a gyan\u00fas szekt\u00e1k, a homoszexu\u00e1lisok \u00e9s egy\u00e9b devi\u00e1nsok jogait? Egyszerre h\u00f6rd\u00fclnek fel a liber\u00e1lisokkal \u00e9s ki\u00e1ltanak sz\u00e9ls\u0151jobboldali vesz\u00e9lyt minden nemzeti szuverenit\u00e1st er\u0151s\u00edt\u0151 kezdem\u00e9nyez\u00e9sre, egyszerre hangoztatnak rasszizmust minden bev\u00e1ndorl\u00e1s korl\u00e1toz\u00e1si javaslat hallat\u00e1n, \u00e9s egy\u00fctt v\u00e9dik a rabl\u00f3t\u0151ke gar\u00e1zd\u00e1lkod\u00e1sait a szabad piac jelszav\u00e1val. A szoci\u00e1ldemokr\u00e1cia a liberalizmus v\u00e9d\u0151b\u00e1sty\u00e1j\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt.<\/p>\n

Azonban a szabads\u00e1gra is \u00e9rv\u00e9nyes a dialektika t\u00f6rv\u00e9nye. A t\u00falzott, \u00e9s szil\u00e1rd erk\u00f6lcsi norm\u00e1k \u00e1ltal nem korl\u00e1tozott szabads\u00e1g \u00e1tcsaphat ellent\u00e9t\u00e9be, a zsarnoks\u00e1gba. Ahol alig van korl\u00e1t, ott a p\u00e9nzben, poz\u00edci\u00f3ban, szervezetts\u00e9gben er\u0151sebbnek alig lehet ellen\u00e1llni, ott a gyeng\u00e9bb kiszolg\u00e1ltatott\u00e1 v\u00e1lik. Ott a multinacion\u00e1lis v\u00e1llalatok \u00e9s a nemzetk\u00f6zi p\u00e9nzt\u0151ke g\u00e1tl\u00e1stalanul tehetik t\u00f6nkre a hazai v\u00e1llalkoz\u00e1sokat, ott a sajt\u00f3szabads\u00e1got \u00fagy \u00e9rtelmezik, hogy aki k\u00e9pes TV-csatorn\u00e1t, r\u00e1di\u00f3 hull\u00e1ms\u00e1vot, vagy valamilyen sajt\u00f3org\u00e1numot v\u00e1s\u00e1rolni, annak szabads\u00e1g\u00e1ban \u00e1ll b\u00e1rmit \u00e9s b\u00e1rkit lej\u00e1ratni, annak jog\u00e1ban \u00e1ll b\u00e1rmilyen kult\u00farszennyet terjesztenie. A p\u00e9nzvil\u00e1g hatalmasainak term\u00e9szetesen \u00e9rdek\u00fck a korl\u00e1toz\u00e1sok n\u00e9lk\u00fcli szabads\u00e1g, ez\u00e9rt a kez\u00fckben l\u00e9v\u0151 m\u00e9di\u00e1b\u00f3l ezt sulykolj\u00e1k a t\u00e1rsadalomba. Az \u00e9rt\u00e9krendj\u00e9t\u0151l megfosztott embernek is ez tetszik, mert els\u0151 pillant\u00e1sra kellemesebbnek t\u0171nhet k\u00f6t\u00f6tts\u00e9gekt\u0151l mentesen \u00e9lni.<\/p>\n

\u201eGy\u00fcm\u00f6lcseikr\u0151l ismeritek meg \u0151ket\u201d \u2013 \u00e1ll az \u00cdr\u00e1sban. A liberalizmus a szoci\u00e1ldemokr\u00e1cia hathat\u00f3s t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val meghozta a saj\u00e1t \u201egy\u00fcm\u00f6lcs\u00e9t,\u201d csak r\u00e1 kell n\u00e9zni korunk kiz\u00e1r\u00f3lag saj\u00e1t egoista c\u00e9ljait k\u00f6vet\u0151, magasabb eszm\u00e9k n\u00e9lk\u00fcl sodr\u00f3d\u00f3 \u00e1tlagember\u00e9re. A szociol\u00f3gia megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet vagy h\u00faszf\u00e9le t\u00e1rsadalmi mutat\u00f3t. Ezek a mutat\u00f3k \u2013 mint pl. h\u00e1zass\u00e1gk\u00f6t\u00e9sek sz\u00e1ma, sz\u00fclet\u00e9ssz\u00e1m, v\u00e1l\u00e1sok ar\u00e1nya, kult\u00farig\u00e9ny, m\u00e1sok ir\u00e1nti szolidarit\u00e1s, viselked\u00e9si norm\u00e1k, k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi kapcsolatok, b\u0171n\u00f6z\u00e9s, er\u0151szak, alkoholizmus, k\u00e1b\u00edt\u00f3szerf\u00fcgg\u00e9s, devianci\u00e1k stb. \u2013 eg\u00e9sz Eur\u00f3p\u00e1ban roml\u00f3 tendenci\u00e1t mutatnak, \u00e9s most m\u00e1r azt sem mondhatjuk, hogy legal\u00e1bb az anyagi j\u00f3l\u00e9t n\u00f6vekszik. Ide jutott az a f\u00f6ldr\u00e9sz, amelyik valamikor a legmagasabbra emelte a kult\u00fara z\u00e1szlaj\u00e1t. N\u00e1lunk is \u00e1lland\u00f3an az „eur\u00f3pais\u00e1gra” hivatkoznak, \u00e9s mi val\u00f3s\u00e1ggal megal\u00e1zkod\u00f3 csod\u00e1latunkban nem vessz\u00fck \u00e9szre, hogy a liberalizmus \u00e9s a szoci\u00e1ldemokr\u00e1cia sz\u00f6vets\u00e9ge m\u00e1r szinte teljesen lerombolta azt, amit egykor eur\u00f3pai szellemis\u00e9gnek neveztek. \u00a0\u00a0 (JM)<\/p>\n

ER\u0150S \u00c1LLAM KELL<\/strong>!<\/p>\n

A globaliz\u00e1ci\u00f3nak legink\u00e1bb \u00fatj\u00e1ban \u00e1ll\u00f3 nemzet\u00e1llamok gyeng\u00edt\u00e9se, hat\u00e1sk\u00f6r\u00fck folyamatos elvon\u00e1sa ny\u00edltan folyik. Sokan abban a t\u00e9vhitben vannak, hogy a globaliz\u00e1ci\u00f3 egyenl\u0151 az USA t\u00falzott hatalm\u00e1val, amelynek ellenszere az Eur\u00f3pai Uni\u00f3. Ez \u00f3ri\u00e1si t\u00e9ved\u00e9s! A globaliz\u00e1ci\u00f3 a nemzetk\u00f6zi p\u00e9nzvil\u00e1gnak \u00e9s az azzal \u00f6sszefon\u00f3dott multinacion\u00e1lis v\u00e1llalatoknak a nemzetek feletti uralma, amely ugyan m\u00f3dszereiben sokkal enyh\u00e9bb, mint a XX. sz\u00e1zad egy\u00e9b diktat\u00far\u00e1i, de az\u00e9rt l\u00e9nyeg\u00e9ben maga is egyszerre gazdas\u00e1gi, politikai \u00e9s szellemi diktat\u00fara. A globaliz\u00e1ci\u00f3 eszmei h\u00e1tter\u00e9t ad\u00f3 liberalizmus szerint az \u201e\u00e1llam b\u00e1csi\u201d elveszi az ad\u00f3fizet\u0151k p\u00e9nz\u00e9t, mik\u00f6zben nem m\u0171k\u00f6dik hat\u00e9konyan, b\u00fcrokratikus \u00e9s dr\u00e1ga, ez\u00e9rt le kell \u00e9p\u00edteni. Az \u201e\u00e1llam a legrosszabb gazda\u201d, \u201evonuljon ki a gazdas\u00e1gb\u00f3l\u201d, \u201ehagyja \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclni a piacot\u201d jelszavak hangoztat\u00e1sa mellett a nyugati vil\u00e1g minden orsz\u00e1g\u00e1ban gyakorlatilag teljesen privatiz\u00e1lt\u00e1k a termel\u0151 vagyont, a k\u00f6zm\u0171veket \u00e9s a bankokat. Eset\u00fcnkben az \u00e1ruh\u00e1z-l\u00e1ncok r\u00e9v\u00e9n k\u00fclf\u00f6ldi k\u00e9zben van kereskedelm\u00fcnk t\u00falnyom\u00f3 r\u00e9sze is, folyik utols\u00f3 vagyonunk a term\u0151f\u00f6ld felv\u00e1s\u00e1rl\u00e1sa, \u00e9s sanda k\u00eds\u00e9rletek t\u00f6rt\u00e9ntek az eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi \u00e9s a nyugd\u00edj kassz\u00e1nak a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi tulajdonb\u00f3l val\u00f3 kivon\u00e1s\u00e1ra is. Tartsuk azonban mind\u00e9g szem el\u0151tt, hogy aki\u00e9 a gazdas\u00e1gi hatalom, elker\u00fclhetetlen\u00fcl az\u00e9 lesz r\u00f6vid id\u0151n bel\u00fcl a politikai hatalom is. Ez nem holmi marxista meg\u00e1llap\u00edt\u00e1s, ez t\u00e9ny. A nemzet\u00e1llam mindh\u00e1rom pill\u00e9r\u00e9t darabokra t\u00f6rt\u00e9k: gazdas\u00e1gi erej\u00fck elveszt\u00e9se mag\u00e1val hozta kultur\u00e1lis \u00e9s politikai hatalmuk gyeng\u00fcl\u00e9s\u00e9t is, \u00e9s m\u00e1ra gyakorlatilag a multik v\u00e9grehajt\u00f3 szerv\u00e9v\u00e9 \u00e9s biztons\u00e1gi szolg\u00e1lat\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt (noha a k\u00f6zbiztons\u00e1got sem mind\u00e9g k\u00e9pes garant\u00e1lni). A k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9nyt meghat\u00e1roz\u00f3 m\u00e9dia t\u00falnyom\u00f3 r\u00e9sze is liber\u00e1lis \u00fczleti k\u00f6r\u00f6k birtok\u00e1ban van, az alap\u00edtv\u00e1nyi iskol\u00e1k \u00e9s egyetemek rendszer\u00e9n kereszt\u00fcl az oktat\u00e1s is lassan kics\u00faszik az \u00e1llam kez\u00e9b\u0151l. Ami pedig a politikai hatalmat illeti, az eur\u00f3pai polg\u00e1r az\u00e9rt harcolt \u00e9vsz\u00e1zadokon kereszt\u00fcl a feudalizmus er\u0151ivel szemben, hogy a t\u00f6rv\u00e9nyeket, amelyek szigor\u00fa keretet adtak eg\u00e9sz \u00e9let\u00e9nek, ne a feje felett alkoss\u00e1k meg. M\u00e1ra eljutottunk oda, hogy a t\u00f6rv\u00e9nyeink 80 %-\u00e1t Br\u00fcsszelben hozz\u00e1k, az egyes parlamentek \u201ejogharmoniz\u00e1ci\u00f3\u201d n\u00e9ven csup\u00e1n ratifik\u00e1lhatj\u00e1k azokat. N\u00e9mi ir\u00f3ni\u00e1val sz\u00f3lva, a nemzeti korm\u00e1nyok m\u00e1r csak lobbiz\u00f3 irodak\u00e9nt m\u0171k\u00f6dnek Br\u00fcsszelben. Meggy\u0151z\u0151d\u00e9sem, hogy az \u00e1llamot nem gyeng\u00edteni, hanem \u00e9ppen ellenkez\u0151leg, er\u0151s\u00edteni kell, mert csak ez\u00e1ltal biztos\u00edthat\u00f3, hogy a d\u00f6nt\u00e9sek \u2013 legyenek azok politikai, gazdas\u00e1gi, oktat\u00e1si, kultur\u00e1lis, stb. jelleg\u0171ek \u2013 v\u00e1lasztott, ez\u00e1ltal ellen\u0151rizhet\u0151 \u00e9s lev\u00e1lthat\u00f3 test\u00fcletek kez\u00e9be ker\u00fcljenek, ami a demokr\u00e1cia alapfelt\u00e9tele. Csak az \u00e1llam er\u0151s\u00edt\u00e9s\u00e9t\u0151l, szuver\u00e9n t\u00f6rv\u00e9nyhoz\u00f3i \u00e9s r\u00e9szben tulajdonosi szerep\u00e9nek vissza\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t\u00f3l rem\u00e9lhet\u0151, hogy ne a p\u00e9nzvil\u00e1g, a bankok, a multinacion\u00e1lis v\u00e1llalatok \u00e9s egy\u00e9b hatalmi csoportosul\u00e1sok, hanem a kisemberek \u00e9rdekei \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcljenek \u2013 term\u00e9szetesen csak akkor, ha \u00e9beren \u0151rk\u00f6d\u00fcnk, nehogy egyes magukat \u201e\u00e9lcsapatnak\u201d kiki\u00e1lt\u00f3 csoportok ism\u00e9t kisaj\u00e1t\u00edts\u00e1k az \u00e1llamhatalmat. (JM)<\/p>\n

x x x x x x x x x x x x x x<\/p>\n

EG\u00c9SZS\u00c9G\u00dcGY<\/strong><\/p>\n

A t\u00e1rsadalmi k\u00e9rd\u00e9sek k\u00f6z\u00f6tt felt\u00e9tlen\u00fcl sz\u00f3lnunk kell az eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyr\u0151l, amelynek a helyzete mind\u00e9g politikai k\u00e9rd\u00e9s is, \u00e9s amelyet a mi tisztess\u00e9gtelen ellenz\u00e9k\u00fcnk igyekszik maxim\u00e1lisan ki is haszn\u00e1lni. Ez ann\u00e1l is k\u00f6nnyebb sz\u00e1m\u00e1ra, mert olyan sok szubjekt\u00edv elemet tartalmaz, hogy szinte lehetetlen val\u00f3s \u00e9rt\u00e9k\u00edt\u00e9letet mondani. Benne van a lakoss\u00e1g \u00e1ltal\u00e1nos eg\u00e9szs\u00e9gi \u00e1llapota, amely\u00a0 els\u0151sorban nem az anyagi helyzett\u0151l, mint ink\u00e1bb az \u00e9letm\u00f3dt\u00f3l f\u00fcgg. \u00c9s benne van az emberek irre\u00e1lis elv\u00e1r\u00e1sa, amennyiben \u00fagy tekintenek az orvosra, mint az aut\u00f3szerel\u0151re, aki ha pl. nem tudja rendbe hozni a kipufog\u00f3t, akkor \u201eh\u00fclye is, meg treh\u00e1ny is.\u201d Az orvost\u00f3l is azt v\u00e1rj\u00e1k el, hogy mindent meggy\u00f3gy\u00edtson. H\u00e1nyszor halljuk, hogy \u201em\u0171hiba t\u00f6rt\u00e9nt, mert ha el\u0151bb\u2026, ha \u00edgy\u2026., ha \u00fagy\u2026., akkor biztosan rendbe j\u00f6tt volna.\u201d <\/em>\u00a0A mi ellenz\u00e9k\u00fcnk maxim\u00e1lisan r\u00e1j\u00e1tszik az emberek \u00e9rzelmi, hangulati h\u00farj\u00e1ra, amikor ritka egyedi eseteket – azokat is eltorz\u00edtva \u2013 hoz fel \u00e1ltal\u00e1nos p\u00e9ldak\u00e9nt, sokkal rosszabbnak \u00e1ll\u00edtva be a magyar eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyet, mint amilyen az val\u00f3j\u00e1ban, \u00e9s azt sugallja, hogy ennek oka term\u00e9szetesen az, hogy \u201ea korm\u00e1ny kilopja a p\u00e9nzt az eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyb\u0151l.\u201d Legy\u00fcnk t\u00e1rgyilagosak. P\u00e1r \u00e9vtizede, ha l\u00e1zas voltam, a k\u00f6rzeti orvos \u2013nem \u00fagy mint ma – m\u00e9g kij\u00f6tt, \u00e9s a h\u00e1tamat kopogtatva sztetoszk\u00f3ppal hallgat\u00f3zott. Ma mindenki azt v\u00e1rja, hogy r\u00f6gt\u00f6n CT-t k\u00e9sz\u00edtsenek r\u00f3la. Hol volt akkor sz\u00f3 cs\u00edp\u0151prot\u00e9zisr\u0151l, sz\u00edvkat\u00e9terez\u00e9sr\u0151l, l\u00e9zeres szemm\u0171t\u00e9tr\u0151l. Ezek olyan k\u00f6lts\u00e9ges felszerel\u00e9st ig\u00e9nyelnek, amelyek csak korl\u00e1tozott sz\u00e1mban lehetnek jelen az orsz\u00e1gba. Egy\u00e9bk\u00e9nt nem igaz, hogy k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n minden jobb. Vannak ismer\u0151seim N\u00e9metorsz\u00e1gban, Angli\u00e1ban, Amerik\u00e1ban, az emberek ott is panaszkodnak \u00e9s el\u00e9gedetlenkednek. Mert az embereknek semmi sem el\u00e9g j\u00f3, \u00e9s r\u00e1ad\u00e1sul a hib\u00e1t mind\u00e9g m\u00e1sban, sohasem magukban keresik.<\/p>\n

\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0 Besz\u00e9ln\u00fcnk kell azonban egy nem szubjekt\u00edv, hanem t\u00e9nyleges \u00e9s s\u00falyos probl\u00e9m\u00e1r\u00f3l, nevezetesen az orvoshi\u00e1nyr\u00f3l. A magyar orvosk\u00e9pz\u00e9s ma is vil\u00e1gsz\u00ednvonal\u00fa, \u00e9s az egyetemekr\u0151l elegend\u0151 sz\u00e1m\u00fa fiatal orvos ker\u00fcl ki. Azonban mondjuk ki ny\u00edltan , \u00e9s el\u00e9g egy\u00e9rtelm\u0171en, hogy meg\u00e9rts\u00e9k, az orvosoknak ez az arc\u00e1tlan t\u00f6meges k\u00fclf\u00f6ldre v\u00e1ndorl\u00e1sa undor\u00edt\u00f3 \u00e9s felh\u00e1bor\u00edt\u00f3. Mert ott t\u00f6bbet keresnek! Ennek alapj\u00e1n mindenki itt hagyhatn\u00e1 az orsz\u00e1got! Az orvos nem arra esk\u00fcd\u00f6tt fel, hogy min\u00e9l t\u00f6bbet fog keresni, hanem arra, hogy betegeket fog gy\u00f3gy\u00edtani, m\u00e1rpedig a betegek itthon vannak. Tudok vid\u00e9ki k\u00f3rh\u00e1zakr\u00f3l, ahol oszt\u00e1lyokat kell bez\u00e1rni, mert elmentek az orvosok. Most m\u00e1r igaz\u00e1n sokat keresnek, k\u00e9t h\u00e1rom milli\u00f3t havonta, de ez sem el\u00e9g. Aki pedig itthon marad, az mag\u00e1nk\u00f3rh\u00e1zak alap\u00edt\u00e1s\u00e1n munk\u00e1lkodik, \u00e9s ami m\u00e9g\u00a0 visszatasz\u00edt\u00f3bb, afel\u00e9 terelik a betegeiket is. Mert k\u00fcl\u00f6nben mi indokoln\u00e1, hogy amire az \u00e1llami eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyben m\u00e1sf\u00e9l \u00e9vig kell v\u00e1rni, azt a mag\u00e1neg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyt\u0151l azonnal megkaphat\u00f3, de milli\u00f3s nagys\u00e1grendben kell \u00e9rte fizetni. H\u00e1ny orvos van, aki itt is ott is dolgozik \u00e9s ny\u00edltan rekl\u00e1mozza a mag\u00e1nrendel\u00e9s\u00e9t? L\u00e1ssuk tiszt\u00e1n, ez is a torz liber\u00e1lis felfog\u00e1s k\u00f6vetkezm\u00e9nye, \u201eaz \u00e9n \u00e9rdekem minden m\u00e1st megel\u0151z\u201d szeml\u00e9let kir\u00edv\u00f3 p\u00e9ld\u00e1ja. Annak a szeml\u00e9letnek, amely a \u201efizessenek meg engem\u201d szlogen alapj\u00e1n nem az emberek, a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g szolg\u00e1lat\u00e1t, hanem csak egy\u00e9ni \u00f6nz\u0151 \u00e9rdekeit l\u00e1tja. M\u00e1ra m\u00e1r ott tartunk, hogy\u00a0 egyes balliber\u00e1lis k\u00f6r\u00f6k az \u00e1ltaluk l\u00e9trehozott k\u00e1ros k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek orvosl\u00e1s\u00e1ra a mag\u00e1neg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgy fejleszt\u00e9s\u00e9t javasolj\u00e1k. \u00c9s k\u00f6zben van „b\u0151r a k\u00e9p\u00fck\u00f6n” szoci\u00e1lis igazs\u00e1goss\u00e1gr\u00f3l \u00e9s es\u00e9lyegyenl\u0151s\u00e9gr\u0151l sz\u00f3nokolni. (JM)<\/p>\n\n\n

<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

SZEMBEN A LIBERALIZMUSSAL Bonyolult \u00e9s ellentmond\u00e1sos vil\u00e1gunkban mi, kereszt\u00e9nyek gyakran emlegetj\u00fck az \u00e1ltal\u00e1nos erk\u00f6lcsi v\u00e1ls\u00e1got, hangoztatjuk, hogy az ebb\u0151l val\u00f3 kil\u00e1bal\u00e1s mindenn\u00e9l fontosabb, \u00e9s valljuk, hogy ez csak a kereszt\u00e9ny erk\u00f6lcsis\u00e9g alapj\u00e1n lehets\u00e9ges. Ugyanakkor tal\u00e1n nem vessz\u00fck \u00e9szre, hogy az … Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz…. →<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"parent":0,"menu_order":1,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"footnotes":""},"class_list":["post-10","page","type-page","status-publish","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"http:\/\/keresztenyszocialis-forum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/10","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"http:\/\/keresztenyszocialis-forum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"http:\/\/keresztenyszocialis-forum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/keresztenyszocialis-forum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/keresztenyszocialis-forum.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=10"}],"version-history":[{"count":24,"href":"http:\/\/keresztenyszocialis-forum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/10\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":336,"href":"http:\/\/keresztenyszocialis-forum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/10\/revisions\/336"}],"wp:attachment":[{"href":"http:\/\/keresztenyszocialis-forum.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=10"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}