<\/p>\n
<\/p>\n
A LIBER\u00c1LIS GAZDAS\u00c1G<\/p>\n
Kereszt\u00e9ny szeml\u00e9let\u00fcnknek megfelel\u0151en \u2013 a marxist\u00e1kkal ellent\u00e9tben \u2013 a t\u00e1rsadalmi l\u00e9tet nem a termel\u00e9sb\u0151l valamint az \u00e1ltal\u00e1ban vett gazdas\u00e1gb\u00f3l vezetj\u00fck le, m\u00e9gsem tagadhatjuk annak alapvet\u0151 jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t. A gazdas\u00e1g az alap, amelyre a t\u00f6bbi szf\u00e9ra \u00e9p\u00fcl, \u00e9s amelynek gyenge vagy hib\u00e1s m\u0171k\u00f6d\u00e9se szinte minden ter\u00fcletre kihat. Ugyanakkor t\u00f6bb ann\u00e1l, mint egyszer\u0171en j\u00f3l\u00e9t vagy szeg\u00e9nys\u00e9g k\u00e9rd\u00e9se. Elrontott \u201erendszerv\u00e1lt\u00e1sunk\u201d legf\u0151bb hib\u00e1ja annak az igazs\u00e1gnak a szem el\u00f6l t\u00e9veszt\u00e9se volt, hogy aki birtokolja a gazdas\u00e1gi hatalmat, t\u00f6rv\u00e9nyszer\u0171en, r\u00f6vid id\u0151n bel\u00fcl annak a kez\u00e9be megy \u00e1t minden m\u00e1s hatalom is, legyen az\u00a0 politikai, kultur\u00e1lis, vagy inform\u00e1lis hatalom. Mind\u00e9g ennek a t\u00e9nynek a figyelembe v\u00e9tel\u00e9vel kell vizsg\u00e1lnunk a gazdas\u00e1gi k\u00e9rd\u00e9seket. Korm\u00e1nyunk az EU b\u00fcrokrat\u00e1inak \u00e9s hazai csatl\u00f3saiknak \u00e1lland\u00f3 t\u00e1mad\u00e1sa alatt \u00e1ll, mert kedvez a hazai v\u00e1llalkoz\u00f3knak, \u00e9s strat\u00e9giai k\u00e9rd\u00e9snek, orsz\u00e1gunk gazdas\u00e1gi, \u00e9s ez\u00e1ltal politikai f\u00fcggetlens\u00e9ge alapfelt\u00e9tel\u00e9nek tekinti egy er\u0151s magyar t\u0151k\u00e9sr\u00e9teg kialak\u00edt\u00e1s\u00e1t. Ezt nevezik \u0151k folyamatosan korrupci\u00f3nak. Pedig ez eg\u00e9szen m\u00e1s: ez jogos \u00f6nv\u00e9delem.<\/p>\n
N\u00e9zz\u00fck meg v\u00e1zlatosan, hogy a rendszerv\u00e1ltoz\u00e1s \u00f3ta mit m\u0171velt vel\u00fcnk a neoliber\u00e1lisnak nevezett gazdas\u00e1gi berendezked\u00e9s, \u00e9s milyen kiindul\u00f3 helyzetet teremtett az Orb\u00e1n-korm\u00e1ny sz\u00e1m\u00e1ra. Tekints\u00fck \u00e1t, hogy honnan \u00e9s milyen felt\u00e9telrendszer mellett kell ism\u00e9t felemelkedn\u00fcnk. Korunk uralkod\u00f3, liber\u00e1lis gazdas\u00e1gi doktr\u00edn\u00e1ja szerint \u201eaz \u00e1llam a legrosszabb gazda,\u201d \u201evonuljon ki a gazdas\u00e1gb\u00f3l,\u201d \u201ehagyja \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclni a piacot,\u201d vagy ahogy jelszavakk\u00e9nt mondj\u00e1k: privatiz\u00e1ci\u00f3, deregul\u00e1ci\u00f3, liberaliz\u00e1ci\u00f3, amellyel \u00f6sszhangban gyakorlatilag teljes m\u00e9rt\u00e9kben privatiz\u00e1lt\u00e1k termel\u0151 vagyonunkat, k\u00f6zm\u0171veinket, bankjainkat, \u00e9s az \u00e1ruh\u00e1zl\u00e1ncok r\u00e9v\u00e9n k\u00fclf\u00f6ldi k\u00e9zben van kereskedelm\u00fcnk t\u00falnyom\u00f3 r\u00e9sze is. Ez teljes abszurdit\u00e1s, mert k\u00e9ptelens\u00e9g m\u00e9g felt\u00e9telezni is, hogy a multinacion\u00e1lis \u00f3ri\u00e1sv\u00e1llalatoknak bevallottan csak a legnagyobb haszonra ir\u00e1nyul\u00f3 tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9b\u0151l (\u201everseny\u00e9b\u0151l\u201d?) olyan helyzet alakuljon ki, amely a kisemberek t\u00f6megeinek a jav\u00e1t szolg\u00e1lja? Amikor azut\u00e1n \u00a0be\u00fct a v\u00e1ls\u00e1g, akkor term\u00e9szetesen kell az \u00e1llam, hogy a mag\u00e1nbankokt\u00f3l k\u00f6lcs\u00f6nt vegyen fel (mert az \u00e1llamoknak m\u00e1r nincs bankjuk), majd a p\u00e9nzt bankkonszolid\u00e1ci\u00f3 c\u00edm\u00e9n adja vissza ugyanazoknak a bankoknak, \u00e9s a v\u00e9g\u00e9n hajtsa be rajtunk a kamatokat, ami term\u00e9szetesen ism\u00e9t a bankokat illeti. A privatiz\u00e1ci\u00f3t \u00e1ter\u0151ltet\u0151 liber\u00e1lis k\u00f6zgazd\u00e1szaink azt azonban soha sem mondt\u00e1k, hogy a k\u00fclf\u00f6ldi a felv\u00e1s\u00e1rolt gy\u00e1rainkat meg fogja sz\u00fcntetni, mert piacot akar venni, meghagyva nek\u00fcnk a munkan\u00e9lk\u00fclis\u00e9get. Soha nem eml\u00edtett\u00e9k, hogy a \u201ebefektet\u0151t\u201d nek\u00fcnk kell \u201ekonszolid\u00e1lni\u201d, \u201evisszanyerni a bizalm\u00e1t\u201d, ad\u00f3 \u00e9s egy\u00e9b kedvezm\u00e9nyekkel telet\u00f6mni, hogy idecsalogassuk, \u00e9s hogy azut\u00e1n itt is m\u00e9lt\u00f3ztasson maradni, mik\u00f6zben a hasznot, a mi munk\u00e1nk eredm\u00e9ny\u00e9t kiviszi az orsz\u00e1gb\u00f3l. Eltitkolt\u00e1k, hogy a v\u00e9g\u00e9n m\u00e9g nek\u00fcnk kell \u0151t \u201eversenyk\u00e9pess\u00e9\u201d is tenn\u00fcnk, ami val\u00f3j\u00e1ban azt jelenti, hogy n\u00f6veln\u00fcnk kell az extraprofitj\u00e1t, k\u00fcl\u00f6nben elmegy oda, ahol m\u00e9g t\u00f6bb hasznot szimatol. Nem mondt\u00e1k azt sem, hogyha ezt vonakodunk megtenni, akkor holmi \u201ehitelmin\u0151s\u00edt\u0151k\u201d \u00fagy le\u00e9rt\u00e9kelik a forintunkat, hogy, a \u201egaty\u00e1nk is r\u00e1megy,\u201d mert nem tudjuk fizetni a r\u00e1nk er\u0151ltetett hitelek uzsorakamatait.<\/p>\n
A folyamatosan hangoztatott c\u00e9l, miszerint \u201efokozni kell a magyar ipar versenyk\u00e9pess\u00e9g\u00e9t,\u201d tulajdonk\u00e9ppen elkend\u0151z\u00e9se a t\u00e9nyleges val\u00f3s\u00e1gnak. El\u0151sz\u00f6r is nincsen magyar ipar, csak k\u00fclf\u00f6ldiek magyarorsz\u00e1gi ipara. Aki ebben k\u00e9telkedik, az menjen el oda, ahol egykor egym\u00e1s mellett \u00e1lltak a gy\u00e1rak, l\u00e1togasson el Csepelre, K\u0151b\u00e1ny\u00e1ra, menjen v\u00e9gig a V\u00e1ci \u00faton vagy a Budafoki \u00faton, \u00e1lljon meg az egykori MOM hely\u00e9n \u00e1ll\u00f3 MOM-park el\u0151tt, \u00e9s l\u00e1tni fogja, hogy az \u00fagynevezett magyar ipar ma m\u00e1r csak manufaktur\u00e1lis sz\u00ednvonal\u00fa bedolgoz\u00f3kb\u00f3l \u00e1ll. M\u00e1sodszor, az olyan c\u00e9lkit\u0171z\u00e9s, hogy nek\u00fcnk kellene multinacion\u00e1lis v\u00e1llalatok versenyk\u00e9pess\u00e9g\u00e9t n\u00f6velni, egyenesen komolytalan. T\u00e9nyleg, nek\u00fcnk kellene versenyk\u00e9pess\u00e9 tenn\u00fcnk a haz\u00e1nk teljes GDP-j\u00e9n\u00e9l nagyobb bev\u00e9tel\u0171 multikat? \u00a0Harmadszor pedig, ill\u0151 lenne m\u00e1r egyszer alaposabban elgondolkozni azon, hogy kik \u00e9s milyen c\u00e9lb\u00f3l versenyeztetnek minket, \u00e9s nem csak minket, hanem az eg\u00e9sz vil\u00e1got. Term\u00e9szetesen sz\u00fcks\u00e9g van bizonyos m\u00e9rt\u00e9k\u0171 \u00e9s egyenl\u0151 felt\u00e9telek mellett zajl\u00f3 versenyre, de ez a fajta \u201everseny\u201d csak a kicsik \u00e9s gyeng\u00e9bbek t\u00f6nkret\u00e9tel\u00e9t, vagy bedolgoz\u00f3v\u00e1 degrad\u00e1l\u00e1s\u00e1t szolg\u00e1lja. Egy\u00e9bk\u00e9nt is kiv\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcl minden orsz\u00e1g \u201ea versenyk\u00e9pess\u00e9g jav\u00edt\u00e1s\u00e1ban,\u201d \u00e9s \u201eaz exportk\u00e9pess\u00e9g fokoz\u00e1s\u00e1ban\u201d l\u00e1tja a kil\u00e1bal\u00e1s \u00fatj\u00e1t, bele\u00e9rtve Amerik\u00e1t, Angli\u00e1t, N\u00e9metorsz\u00e1got, vagy Franciaorsz\u00e1got is. Mondja meg m\u00e1r valaki, hogy akkor nek\u00fcnk milyen es\u00e9ly\u00fcnk lehet egy ilyen verseng\u00e9sben. Ugyan magyar\u00e1zza meg m\u00e1r valaki, hogyan fogja legy\u0151zni az itteni le\u00e1nyv\u00e1llat a kinti anyav\u00e1llalat\u00e1t. Egy\u00e1ltal\u00e1n, meddig mehet a verseny, ha eladhatatlan \u00e1ruk t\u00f6mege fekszik rakt\u00e1ron. \u00c9s tulajdonk\u00e9ppen ki az, aki versenyeztet minket?<\/p>\n
Strat\u00e9giai c\u00e9lul t\u0171zz\u00fck ki a \u201em\u0171k\u00f6d\u0151 t\u0151ke\u201d becsalogat\u00e1s\u00e1t, pedig a t\u0151ke bej\u00f6vetele m\u00e9g nem eredm\u00e9ny, mert az egykori gyarmatokra is \u00e1ramlott a t\u0151ke, csak nem az \u00e9hb\u00e9r\u00e9rt dolgoz\u00f3 bennsz\u00fcl\u00f6tt \u00e9lvezte annak eredm\u00e9nyeit. Ki kellene v\u00e9gre mondani, hogy gyarmatt\u00e1, de legal\u00e1bbis f\u00e9lgyarmatt\u00e1 tettek minket, mert a multikn\u00e1l a magyar\u00a0 dolgoz\u00f3 ugyanaz\u00e9rt a munk\u00e1\u00e9rt negyede annyit kap, mint pl. egy n\u00e9metorsz\u00e1gi, hogy feldolgoz\u00f3iparunk \u00e9s \u00e1ruh\u00e1z l\u00e1ncaink elv\u00e9tel\u00e9vel egyszer\u0171 nyersanyag el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00f3v\u00e1 tett\u00e9k mez\u0151gazdas\u00e1gunkat. Mi\u00e9rt hallgatunk arr\u00f3l, hogy az eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgy v\u00e1ls\u00e1g\u00e1nak alapvet\u0151 oka, hogy a magyar dolgoz\u00f3 a nyugatihoz k\u00e9pest negyedannyi keresete miatt negyedannyi TB j\u00e1rul\u00e9kot fizet, pedig a m\u0171k\u00f6d\u00e9si k\u00f6lts\u00e9gek azonosak a nyugatival, \u00e9s arr\u00f3l, hogy a mez\u0151gazdas\u00e1g v\u00e1ls\u00e1g\u00e1nak igazi oka a teljesen kiny\u00edlt agr\u00e1roll\u00f3? Mert \u00f3ri\u00e1si nyeres\u00e9g van az \u00e9lelmiszerek el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1sban, csak azt a k\u00fclf\u00f6ldi k\u00e9zben l\u00e9v\u0151 feldolgoz\u00f3ipar, valamint \u00e1ruh\u00e1z-l\u00e1ncok viszik el, \u00e9s a termel\u0151nek alig jut valami. Mi\u00e9rt hallgatjuk el azt a t\u00e9nyt, hogy a m\u00faltban minden orsz\u00e1g az\u00e1ltal fejl\u0151d\u00f6tt, hogy a l\u00e9trehozott nyeres\u00e9get otthon fektett\u00e9k be, hogy minden orsz\u00e1g, \u00edgy Amerika \u00e9s Anglia is v\u00e1mokkal v\u00e9dte saj\u00e1t ipar\u00e1t \u00e9s piacait, hogy a profitnak az orsz\u00e1gb\u00f3l val\u00f3 kivitele a gyarmati \u00e1llapot jellemz\u0151je. Az\u00e9rt, mert a liber\u00e1lis gazdas\u00e1gpolitika kivett a kez\u00fcnkb\u0151l mindent, \u00e9s akinek semmije sincs, az ne b\u00edr\u00e1ljon, hanem k\u00e9rjen, \u00e9s ha kap, akkor sz\u00e9pen k\u00f6sz\u00f6nje is meg. Vegy\u00fck \u00e9szre, hogy gazdas\u00e1gi f\u00fcggetlens\u00e9g n\u00e9lk\u00fcl csak f\u00fcgg\u0151s\u00e9g van, az olyan orsz\u00e1g szabad, amelyik maga rendelkezik saj\u00e1t er\u0151forr\u00e1sai \u00e9s megtermelt javai felett.<\/p>\n
A helyzet hasonl\u00f3 az EU t\u00f6bbi orsz\u00e1g\u00e1ban is, f\u0151k\u00e9nt az elad\u00f3sodott orsz\u00e1gokban. Egy\u00e1ltal\u00e1n, milyen alapon nevezik \u00fajabban demokr\u00e1ci\u00e1nak, amikor senki \u00e1ltal nem v\u00e1lasztott, ellen\u0151rizhetetlen \u00e9s lev\u00e1lthatatlan bankvez\u00e9rek, hitelmin\u0151s\u00edt\u0151k \u00e9s befektet\u0151knek nevezett spekul\u00e1nsok dikt\u00e1lnak a h\u00e1tt\u00e9rb\u0151l a n\u00e9p \u00e1ltal megv\u00e1lasztott, \u00e9s az ellenz\u00e9k \u00e1ltal egy\u00e9bk\u00e9nt is \u00e1lland\u00f3an ellen\u0151rz\u00f6tt korm\u00e1nyoknak. Azt nevezik-e mostans\u00e1g eur\u00f3pais\u00e1gnak, amikor tervszer\u0171en elad\u00f3s\u00edtanak orsz\u00e1gokat, majd m\u00e9g valuta\u00e1tsz\u00e1m\u00edt\u00e1si tr\u00fckk\u00f6kkel k\u00fcl\u00f6n a lak\u00f3ss\u00e1got is? Az \u00e1llam, a \u201elegrosszabb gazda\u201d pedig vonuljon ki mindenb\u0151l, k\u00f6zvetlen\u00fcl ne tehessen semmit az\u00e9rt, hogy mindenkinek legyen munk\u00e1ja, hogy a munk\u00e1j\u00e1\u00e9rt tisztess\u00e9ges meg\u00e9lhet\u00e9st biztos\u00edt\u00f3 b\u00e9rt kapjon, hogy ne akad\u00e1lyozhassa meg az orsz\u00e1g megtermelt javainak kivitel\u00e9t, hogy ne v\u00e9dhesse meg saj\u00e1t polg\u00e1rainak v\u00e1llalkoz\u00e1sait a t\u0151keer\u0151sebb multival szemben. A nemzetk\u00f6zi liber\u00e1lis nagyt\u0151k\u00e9nek a nemzet\u00e1llamok \u00e1llnak legink\u00e1bb az \u00fatj\u00e1ban, ez\u00e9rt hat\u00e1sk\u00f6r\u00fck elvon\u00e1sa ny\u00edltan folyik. El\u0151sz\u00f6r kivettek a kez\u00e9b\u0151l minden tulajdont, majd az 1992-ben \u00e9letbe l\u00e9pett \u00e9s az Eur\u00f3pai Uni\u00f3 eredeti alapelveit felr\u00fag\u00f3 Masztrich-i Szerz\u0151d\u00e9ssel lehetetlenn\u00e9 tett\u00e9k sz\u00e1m\u00e1ra a gazdas\u00e1gi \u00e9letbe val\u00f3 k\u00f6zvetlen beavatkoz\u00e1st is. A globaliz\u00e1ci\u00f3s t\u0151ke pedig szabadon gar\u00e1zd\u00e1lkodhat, m\u00e1r nem \u00e1ll \u00fatj\u00e1ban semmi, t\u00f6nkre teheti a hazai v\u00e1llalkoz\u00e1sokat, megveheti, megsz\u00fcntetheti azokat, monopol helyzetet teremthet, dikt\u00e1lhat felv\u00e1s\u00e1rl\u00e1si, bedolgoz\u00f3i, elad\u00e1si \u00e1rakat, munkab\u00e9reket, kik\u00e9nyszer\u00edthet megszor\u00edt\u00e1sokat. \u00c9s r\u00e1ad\u00e1sul m\u00e9g udvarolni is kell neki, mert k\u00fcl\u00f6nben kivonul oda, ahol m\u00e9g t\u00f6bb hasznot szimatol, h\u00e1tra hagyva munkan\u00e9lk\u00fclis\u00e9get \u00e9s kies\u00e9st a k\u00f6lts\u00e9gvet\u00e9s bev\u00e9teleiben. Becstelen vil\u00e1g, ahol nem a saj\u00e1t teljes\u00edtm\u00e9ny az igazi eredm\u00e9ny, hanem az, hogy siker\u00fcl-e odacsalogatni a \u201ebefektet\u0151ket\u201d, \u00e9s az a kudarc, ha m\u00e1shol nagyobb profitra sz\u00e1m\u00edthat. K\u00e9ptelen vil\u00e1g, ahol be akarj\u00e1k mes\u00e9lni, hogy a korl\u00e1tlan haszonles\u00e9s mindny\u00e1junk sz\u00e1m\u00e1ra j\u00f3 gy\u00fcm\u00f6lcs\u00f6t hoz, \u00e9s ezt minden \u00e1llami beavatkoz\u00e1s csak elronthatja. Neves liber\u00e1lis k\u00f6zgazd\u00e1szunk sz\u00e1j\u00e1b\u00f3l hangzott el, hogy \u201ea gazdas\u00e1g nem erk\u00f6lcsi kateg\u00f3ria.\u201d Akkor mit \u00e9r az erk\u00f6lcs, ha m\u00e1r az alapokra sem vonatkozik? Ilyen hazug vil\u00e1gban \u00e9l\u00fcnk, ilyen k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt kell kereszt\u00e9nyszoci\u00e1lis szellemben politiz\u00e1lnunk.<\/p>\n
Ebben a helyzetben az \u00e1llamnak egyetlen lehet\u0151s\u00e9ge ad\u00f3dik, azt a taktik\u00e1t kell alkalmaznia, amely m\u00e1r sz\u00e1mos orsz\u00e1gban bev\u00e1lt, (Jap\u00e1n, D\u00e9l-Korea, K\u00edna \u00e9s Oroszorsz\u00e1g) azt, hogy t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val igyekszik l\u00e9trehozni egy a nemzethez h\u0171s\u00e9ges, \u00e9s nemzetk\u00f6zileg is versenyk\u00e9pes t\u0151k\u00e9s r\u00e9teget. Ezzel pr\u00f3b\u00e1lkozik az Orb\u00e1n-korm\u00e1ny is. Az ellenz\u00e9knek csup\u00e1n az f\u00e1j, hogy \u0151 ebb\u0151l kimarad, legkev\u00e9sb\u00e9 sem az \u00e1ltala oly sokszor hangoztatott szlogen, a „kisemberek sorsa.” A globaliz\u00e1ci\u00f3 er\u0151i sem n\u00e9zik j\u00f3 szemmel, mert „ezek nem \u00fagy t\u00e1ncolnak, ahogy mi f\u00fcty\u00fcl\u00fcnk.” Azonban a jelen k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt nem l\u00e1that\u00f3 m\u00e1s \u00fat a gazdas\u00e1gi n\u00f6veked\u00e9s, \u00e9s f\u0151k\u00e9nt a gazdas\u00e1gi f\u00fcggetlened\u00e9s fel\u00e9.<\/p>\n
J\u00e1ky Mikl\u00f3s, a KDNP Kereszt\u00e9nyszoci\u00e1lis M\u0171hely\u00e9nek eln\u00f6ke<\/p>\n
VERSENYEZTETNEK MINKET.<\/p>\n
Az eg\u00e9sz vil\u00e1gon folyamatosan hangoztatott sz\u00f3lam, hogy \u201efokozni kell a versenyk\u00e9pess\u00e9get.\u201d Ez vonatkozik Eur\u00f3pa minden orsz\u00e1g\u00e1ra, \u00edgy r\u00e1nk is, de mag\u00e1ra az eg\u00e9sz Eur\u00f3pai Uni\u00f3ra, s\u0151t az USA-ra is. \u00c1ltal\u00e1ban ezzel indokolj\u00e1k a megszor\u00edt\u00f3 int\u00e9zked\u00e9seket, a le\u00e9p\u00edt\u00e9seket, az infl\u00e1ci\u00f3 alatti b\u00e9r- \u00e9s nyugd\u00edjemel\u00e9seket, az eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgy, oktat\u00e1s stb. alulfinansz\u00edroz\u00e1s\u00e1t. Erre hivatkoznak az IMF \u00e1ltal \u00e1ltal\u00e1nosan javasolt restrikci\u00f3s int\u00e9zked\u00e9sek, amelyek eddig minden\u00fctt az \u00e9letsz\u00ednvonal \u00e9s a szoci\u00e1lis ell\u00e1t\u00e1s visszaes\u00e9s\u00e9hez vezettek.<\/p>\n
Mi is ez a verseny, amelynek \u00e9rdek\u00e9ben olyan er\u0151fesz\u00edt\u00e9seket kell tenn\u00fcnk? P\u00e1r \u00e9vvel ezel\u0151tt elmentem az akkor m\u00e9g l\u00e9tez\u0151 SzDSz \u00e1ltal m\u0171k\u00f6dtetett Liber\u00e1lis Klub egyik rendezv\u00e9ny\u00e9re, ahol az akkori gazdas\u00e1gi miniszter, Csillag Istv\u00e1n te\u00e1tr\u00e1lis mozdulattal t\u00e1rva sz\u00e9t a kezeit, sajn\u00e1lkozva mondta: \u201etudom\u00e1sul kell venn\u00fcnk, hogy versenyben vagyunk a m\u0171k\u00f6d\u0151 t\u0151k\u00e9\u00e9rt. Ha nem tesz\u00fcnk engedm\u00e9nyeket, akkor kivonul innen, \u00e9s oda megy, ahol t\u00f6bb lehet\u0151s\u00e9get kap: Szlov\u00e1ki\u00e1ba, Rom\u00e1ni\u00e1ba, Ukrajn\u00e1ba, vagy m\u00e9g keletebbre. Ez pedig nagyon s\u00falyos k\u00f6vetkezm\u00e9nyekkel j\u00e1rna a k\u00f6lts\u00e9gvet\u00e9s\u00fcnkre n\u00e9zve.\u201d A r\u00e1juk jellemz\u0151 cinizmussal azt azonban elhallgatta, hogy \u00e9ppen az \u00e1ltaluk r\u00e1nk er\u0151ltetett neoliber\u00e1lis gazdas\u00e1gpolitika, \u201eaz \u00e1llam a legrosszabb gazda\u201d hazug jelszava vezetett oda, hogy, az \u00e1llamokat a gazdas\u00e1gi szf\u00e9r\u00e1b\u00f3l minden\u00fctt\u00a0 kiszor\u00edtott\u00e1k, \u00edgy nem maradt semmi m\u00e1s lehet\u0151s\u00e9g\u00fck, mint a saj\u00e1t rov\u00e1sukra folyamatosan kedvezm\u00e9nyeket adni a m\u0171k\u00f6d\u0151 t\u0151k\u00e9nek nevezett spekul\u00e1nsok sz\u00e1m\u00e1ra. Mintegy h\u00fasz \u00e9vvel ezel\u0151tt az EU-ban m\u00e9g spanyol csod\u00e1r\u00f3l besz\u00e9ltek \u2013 tudjuk, hova jutottak m\u00e1ra. Azut\u00e1n \u201e\u00edr csod\u00e1t\u201d emlegettek. Az akkort\u00e1jt haz\u00e1nkba l\u00e1togat\u00f3 \u00edr miniszter asszony kioktatott minket: \u201eokos ad\u00f3politik\u00e1val \u00e9s kedvezm\u00e9nyekkel idecsalogattuk a t\u0151k\u00e9t.\u201d Hogy honnan? Term\u00e9szetesen Spanyolorsz\u00e1gb\u00f3l \u00e9s a t\u00f6bbi EU-s orsz\u00e1gb\u00f3l, amelyek kezdhett\u00e9k \u00fajra az udvarl\u00e1st, s\u0151t a ny\u00edlt prostit\u00faci\u00f3t a p\u00e9nzvil\u00e1g kegyei\u00e9rt, amelynek eredm\u00e9nyek\u00e9nt azut\u00e1n \u00cdrorsz\u00e1g is elvesztette \u00e1tmeneti el\u0151ny\u00e9t. \u00cdgy versenyeztetnek minket a nemzetk\u00f6zi p\u00e9nzt\u0151ke urai. Mi pedig versenyz\u00fcnk egym\u00e1ssal a t\u00fal\u00e9l\u00e9s\u00e9rt, ahogy azt egy, a globaliz\u00e1ci\u00f3r\u00f3l \u00edrt k\u00f6nyv tal\u00e1l\u00f3 p\u00e9ld\u00e1val illusztr\u00e1lja: k\u00e9t hegym\u00e1sz\u00f3 \u00e9jjel a s\u00e1torban zajra riad. Kitekintenek, \u00e9s egy hatalmas barnamedv\u00e9t pillantanak meg, mire egyik\u00fck azonnal felr\u00e1ntja a cip\u0151j\u00e9t. Csak nem gondolod, hogy gyorsabban tudsz futni n\u00e1la? \u2013 k\u00e9rdi a t\u00e1rsa. \u2013 Nem. \u00c9n csak t\u00e9ged akarlak lehagyni \u2013 hangzik a v\u00e1lasz.<\/p>\n
Azonban egy m\u00e1sik szinten is folyik a versenyeztet\u00e9s. Folyton halljuk, hogy \u201ea v\u00e1llalataink termel\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t \u00e9s hat\u00e9konys\u00e1g\u00e1t a fokoznunk kell.\u201d Term\u00e9szetesen nem lehet\u00fcnk \u00e1ltal\u00e1ban v\u00e9ve a m\u0171szaki fejleszt\u00e9s \u00e9s bizonyos m\u00e9rt\u00e9k\u0171 verseny ellen, de amikor naponta t\u00f6mik tele a lev\u00e9lszekr\u00e9nyeinket dr\u00e1ga rekl\u00e1mokkal, mert eladhatatlan \u00e1ruk t\u00f6mege fekszik a rakt\u00e1rakon, akkor a termel\u00e9kenys\u00e9g n\u00f6vel\u00e9s\u00e9nek \u00e9s az \u201einnov\u00e1ci\u00f3nak\u201d a folyamatos er\u0151ltet\u00e9se \u00f6nc\u00e9l\u00fanak t\u0171nik. Pedig val\u00f3j\u00e1ban m\u00e9gsem az, mert valakik \u00e9rdekeit szolg\u00e1lja. Az \u00e1lland\u00f3 fejleszt\u00e9si k\u00e9nyszer sok p\u00e9nzbe ker\u00fcl, amelynek m\u00e9g a multik is csak hitelek felv\u00e9tel\u00e9vel tudnak eleget tenni \u2013 nem is besz\u00e9lve a kisebb hazai v\u00e1llalkoz\u00e1sokr\u00f3l. A versenyeztet\u00e9s k\u00f6vetkezm\u00e9nye az \u00e1ltal\u00e1nos elad\u00f3s\u00edt\u00e1s, amelynek eredm\u00e9nyek\u00e9ppen a termel\u0151 szf\u00e9ra bev\u00e9teleinek nagy r\u00e9sze kamatos kamat form\u00e1j\u00e1ban vissza\u00e1ramlik a bankokhoz. Az \u00e1rakba be\u00e9p\u00edtve term\u00e9szetesen mindenki fizeti a k\u00f6lcs\u00f6nt, az is, akinek nincsen k\u00f6zvetlen ad\u00f3ss\u00e1ga. \u00c9s ez megd\u00f6bbent\u0151en sok. Olvastam olyan gazdas\u00e1gi elemz\u00e9st, amely szerint N\u00e9metorsz\u00e1gban minden \u00e1r\u00fa \u00e9s szolg\u00e1ltat\u00e1s \u00e1r\u00e1nak egyharmada a kamat \u00e9s hitelt\u00f6rleszt\u00e9s. T\u00e9ved\u00e9s ne ess\u00e9k, nem a tiszta haszon egyharmada, hanem az \u00e1rbev\u00e9tel\u00e9. Vagyis mik\u00f6zben a p\u00e9nzt\u0151ke minim\u00e1lis munka \u00e9s \u00f6nk\u00f6lts\u00e9g r\u00e1ford\u00edt\u00e1sa r\u00e9v\u00e9n folyamatosan \u00f3ri\u00e1si haszonra tesz szert, addig a javak t\u00e9nyleges megtermel\u0151j\u00e9nek a nyeres\u00e9gb\u0151l alig marad valami, ami ellen \u00fagy pr\u00f3b\u00e1l v\u00e9dekezni, hogy fokozza a termel\u00e9st. Ez\u00e9rt v\u00e1lik lassan minden orsz\u00e1gban v\u00e1llalati \u00e9s nemzetgazdas\u00e1gi szinten is a \u201egazdas\u00e1gi n\u00f6veked\u00e9s\u201d a legf\u0151bb mutat\u00f3v\u00e1.\u00a0 Az \u00fagynevezett fejleszt\u00e9sekhez \u00fajabb hitelek felv\u00e9tele sz\u00fcks\u00e9ges,\u00a0 amelyek\u00a0 t\u00f6rleszt\u00e9se m\u00e1r csak az\u00e9rt is \u00fctk\u00f6zik fokozott neh\u00e9zs\u00e9gekbe, mert ugyanezt teszik a versenyt\u00e1rsak is, a piac felvev\u0151k\u00e9pess\u00e9ge pedig korl\u00e1tozott. Ekkor j\u00f6n megint a sz\u00f6veg: \u201eakkor lesz gazdas\u00e1gi fellend\u00fcl\u00e9s, ha majd ism\u00e9t n\u00f6vekszik a fogyaszt\u00e1s,\u201d mik\u00f6zben m\u00e1sr\u00e9szr\u0151l azt halljuk, hogy \u201eaz\u00e9rt jutottunk v\u00e1ls\u00e1gba, mert t\u00falfogyasztottunk.\u201d Egy azonban biztos: ebben a versenyben a gyeng\u00e9bbek folyamatosan t\u00f6nkremennek, gerjesztve ez\u00e1ltal a munkan\u00e9lk\u00fclis\u00e9get, de m\u00e9g a multik r\u00e9szv\u00e9nyei is lassan n\u00e9h\u00e1ny p\u00e9nzcsoport kez\u00e9be ker\u00fclnek. Ebben van a l\u00e9nyeg, ez\u00e9rt versenyeztet minket a p\u00e9nzvil\u00e1g. N\u00e9ha \u00fagy \u00e9rzem, hogy versenylovak vagyunk az \u00fcget\u0151n, bank\u00e1rok futtatnak minket, \u00e9s mik\u00f6zben a Fitch meg a Moody min\u0151s\u00edti az es\u00e9lyeinket, a br\u00f3kerek a t\u0151zsd\u00e9n fogad\u00e1sokat tesznek fel r\u00e1nk.<\/p>\n
(J\u00e1ky Mikl\u00f3s \u2013 az \u201e\u00daj Id\u0151k\u201d hetilapban r\u00e9gebben megjelent cikk \u00e1tdolgoz\u00e1sa)<\/p>\n
Megjegyz\u00e9sk\u00e9nt f\u0171z\u00f6m hozz\u00e1, hogy a mai helyzetet tekintve, nem is olyan r\u00e9gen elk\u00e9pzelhetetlennek t\u0171nt, hogy egyetlen orsz\u00e1g kies\u00e9se ilyen zavarokat okozhasson eg\u00e9sz Eur\u00f3p\u00e1ban az energiaell\u00e1t\u00e1s ter\u00fclet\u00e9n. Ennek oka szint\u00e9n a profit maximaliz\u00e1l\u00e1s\u00e1ra val\u00f3 t\u00f6rekv\u00e9s, mint ahogy annak is, hogy az eg\u00e9sz Nyugat ma m\u00e1r gazdas\u00e1gilag K\u00edna „mark\u00e1ban” van. A multinacion\u00e1lis v\u00e1llaltok vitt\u00e9k ki oda a termel\u00e9s\u00fcket az olcs\u00f3 munkaer\u0151 miatt, nem sz\u00e1molva (illetve nem is t\u00f6r\u0151dve) azzal, hogy a k\u00ednaiak k\u00e9pesek mindent lem\u00e1solni. K\u00edna \u00e9rdeke ma m\u00e9g az, hogy ne \u00e9ljen vissza a helyzet\u00e9vel, de ki tudja, hogy mit hoz a j\u00f6v\u0151?<\/p>\n
A KOMPLEX HELYI GAZDAS\u00c1GOKR\u00d3L<\/p>\n
Amint az ismeretes, a nemzetk\u00f6zi nagyt\u0151ke privatiz\u00e1lta iparunk t\u00falnyom\u00f3 r\u00e9sz\u00e9t, majd j\u00f3r\u00e9szt megsz\u00fcntette azt, (val\u00f3j\u00e1ban teh\u00e1t piacot v\u00e1s\u00e1rolt), \u00e9s az \u00e1ruh\u00e1z-l\u00e1ncok seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel a kereskedelmet is uralja. A magyar bedolgoz\u00f3kkal \u00e9s termel\u0151kkel, f\u0151leg a kistermel\u0151kkel \u00e1ltal\u00e1ban csak olyan megal\u00e1z\u00f3 felt\u00e9telekkel k\u00f6tnek szerz\u0151d\u00e9seket, hogy szinte teljesen elveszik a hasznukat, ez\u00e9rt az \u00e1ruh\u00e1zak polcain magyar \u00e1r\u00fa alig tal\u00e1lhat\u00f3. Mindez term\u00e9szetesen nemhogy el\u0151seg\u00edten\u00e9 egy nemzeti k\u00f6z\u00e9poszt\u00e1ly kialakul\u00e1s\u00e1t, hanem \u00e9ppen ellenkez\u0151leg, a lecs\u00fasz\u00e1s\u00e1nak ir\u00e1ny\u00e1ba hat. A profitnak az orsz\u00e1gb\u00f3l t\u00f6rt\u00e9n\u0151 kivon\u00e1sa pedig lehetetlenn\u00e9 teszi a gyarapod\u00e1st, hiszen a m\u00faltban is minden orsz\u00e1g az\u00e1ltal fejl\u0151d\u00f6tt, hogy az ott l\u00e9trehozott nyeres\u00e9get ugyanott fektett\u00e9k be. A fejleszt\u00e9s hossz\u00fa t\u00e1von k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6kkel nem val\u00f3s\u00edthat\u00f3 meg, mert a kamatok fizet\u00e9se ad\u00f3ss\u00e1gspir\u00e1lba vezet, amib\u0151l csak az ut\u00f3bbi id\u0151kben siker\u00fclt nagy \u00e1ldozatok \u00e1r\u00e1n kimenek\u00fcln\u00fcnk.\u00a0 A helyi termel\u00e9s megsz\u0171n\u00e9se n\u00f6veli a munkan\u00e9lk\u00fclis\u00e9get (nem csak a hivatalos, hanem a rejtett munkan\u00e9lk\u00fclis\u00e9get is, hiszen haz\u00e1nk a foglalkoztatotts\u00e1g ter\u00e9n sem \u00e1ll t\u00fals\u00e1gosan j\u00f3l), ami t\u00f6meges elszeg\u00e9nyed\u00e9shez, s\u0151t egyes r\u00e9tegek teljes ment\u00e1lis \u00e9s erk\u00f6lcsi lez\u00fcll\u00e9s\u00e9hez vezet. A probl\u00e9ma egyik megold\u00e1sa a multinacion\u00e1lis v\u00e1llalatokat megker\u00fcl\u0151 komplex, helyi gazdas\u00e1gok ki\u00e9p\u00edt\u00e9se lehet, amelynek gazdag nemzetk\u00f6zi irodalma van, \u00e9s amelyet m\u00e1r t\u00f6bb helyen (nem csak fejl\u0151d\u0151 orsz\u00e1gokban, hanem pl. D\u00e1ni\u00e1ban, Franciaorsz\u00e1gban, Spanyolorsz\u00e1gban, s\u0151t Sv\u00e1jcban is) sikerrel kipr\u00f3b\u00e1ltak.<\/p>\n
Az elk\u00e9pzel\u00e9st egy \u00e1ltalam j\u00f3l ismert alf\u00f6ldi kisv\u00e1ros, p\u00e9ld\u00e1j\u00e1n mutatom be. Mostans\u00e1g, a v\u00e1ls\u00e1g elm\u00falt\u00e1val itt is keresik a munkaer\u0151t, de sok \u00e9ven kereszt\u00fcl munkalehet\u0151s\u00e9g alig volt. R\u00e9gebben n\u00e9h\u00e1ny orsz\u00e1gos nagyv\u00e1llalatnak m\u0171k\u00f6d\u00f6tt itt le\u00e1nyv\u00e1llalata, de azok m\u00e1r a kilencvenes \u00e9vek elej\u00e9n megsz\u0171ntek, ez\u00e9rt a fiatalok t\u00f6megesen hagyt\u00e1k el sz\u00fcl\u0151v\u00e1rosukat. A lakoss\u00e1g hagyom\u00e1nyos tev\u00e9kenys\u00e9ge, a mez\u0151gazdas\u00e1g \u00e9s az \u00e1llatteny\u00e9szt\u00e9s sorvad, keveset j\u00f6vedelmez, \u00e9s meggy\u0151z\u0151d\u00e9sem, ha t\u00f6bb t\u00e1mogat\u00e1st kapn\u00e1nak, azt is a k\u00fclf\u00f6ldi k\u00e9zben l\u00e9v\u0151 feldolgoz\u00f3ipar \u00e9s \u00e1ruh\u00e1z-l\u00e1ncok f\u00f6l\u00f6zn\u00e9k le, hiszen \u0151k dikt\u00e1lj\u00e1k a felv\u00e1s\u00e1rl\u00e1si \u00e1rakat. Mellesleg, ami\u00f3ta a Tesco, a Profi, a Plusz, a Spar, s\u0151t \u00fajabban az Aldi meg a Lidl is szupermarketet nyitott az alig 23 ezer lakos\u00fa kisv\u00e1rosban, az\u00f3ta gyakorlatilag minden kiskeresked\u0151 t\u00f6nkrement. \u00dagy gondolom, a lehets\u00e9ges ki\u00fat \u00e9ppen a lok\u00e1lis gazdas\u00e1g ki\u00e9p\u00edt\u00e9se lehetne, egy olyan helyi szint\u0171 sz\u00f6vetkez\u00e9s, amely egyes ter\u00fcleteken k\u00e9zbe venn\u00e9 a teljes termel\u00e9si \u00e9s \u00e9rt\u00e9kes\u00edt\u00e9si l\u00e1ncolatot, megker\u00fclve ez\u00e1ltal a multikat. Vissza kellene szerezni az egykor privatiz\u00e1lt, de m\u00e1r \u00e9vek \u00f3ta \u00fcresen \u00e1ll\u00f3 hatalmas gabonasil\u00f3kat, hogy a termel\u0151nek ne r\u00f6gt\u00f6n az arat\u00e1s ut\u00e1n kelljen nyomott \u00e1ron eladnia a term\u00e9st. \u00dajra kellene ind\u00edtani a le\u00e1ll\u00edtott malmokat, a keny\u00e9rgy\u00e1rat, esetleg l\u00e9trehozni egy sz\u00e1razt\u00e9szta gy\u00e1rat, hogy feldolgozott term\u00e9ket lehessen piacra vinni. Ism\u00e9t \u00fczembe kellene helyezni a most \u00fcresen t\u00e1tong\u00f3 tej\u00fczemet, hogy megint \u00e9rdemes legyen tehenet tartani, l\u00e9tes\u00edteni lehetne egy v\u00e1g\u00f3hidat, \u00f6sszekapcsolva egy h\u00fasfeldolgoz\u00f3 \u00fczemmel, hogy ism\u00e9t kifizet\u0151d\u0151 legyen h\u00edz\u00f3\u00e1llatot nevelni. De ak\u00e1r egy kis olajsajtol\u00f3, sz\u00f6rpk\u00e9sz\u00edt\u0151 vagy konzerv\u00fczem l\u00e9tes\u00edt\u00e9se sem l\u00e1tszik lehetetlennek. Term\u00e9szetesen ezek ut\u00e1n gondoskodni kellene az \u00e9rt\u00e9kes\u00edt\u00e9sr\u0151l is. A v\u00e1rosban tal\u00e1lhat\u00f3 sz\u00e1mos sz\u00e1ll\u00edtm\u00e1nyoz\u00e1si v\u00e1llalkoz\u00f3 bevon\u00e1s\u00e1val \u00fczleteket, vagy elad\u00f3standokat lehetne fenntartani a t\u00e9rs\u00e9g nagyv\u00e1rosaiban \u00e9s esetleg n\u00e9h\u00e1ny budapesti piacon is. Vagy tov\u00e1bb megyek: a v\u00e1rosban valamikor k\u00e9t t\u00e9glagy\u00e1r is m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, j\u00f3 kereseti lehet\u0151s\u00e9get ny\u00fajtva a helyi cig\u00e1ny lak\u00f3ss\u00e1gnak. Ma m\u00e1r csak csupasz falaik \u00e9ktelenkednek, mert osztr\u00e1kok megvett\u00e9k, majd azonnal le\u00e1ll\u00edtott\u00e1k \u0151ket. Olcs\u00f3 munkaer\u0151 a v\u00e1rosban most is lenne, nem hiszem, hogy a multik megker\u00fcl\u00e9s\u00e9vel nem lehetne az eml\u00edtett termel\u0151 \u00fczemek b\u00e1rmelyik\u00e9t is nyeres\u00e9gesen m\u0171k\u00f6dtetni \u2013 csak n\u00e9mi t\u0151ke kellene a beind\u00edt\u00e1shoz.<\/p>\n
A t\u0151ke k\u00e9rd\u00e9s\u00e9vel eljutottunk a l\u00e9nyeghez. Egyesek szerint a gazdas\u00e1got csak v\u00e1llalkoz\u00f3i alapon lehet beind\u00edtani \u00e9s m\u0171k\u00f6dtetni. V\u00e9lem\u00e9nyem szerint, ha v\u00e1llalkoz\u00f3k veszik k\u00e9zbe a dolgot, akkor mindj\u00e1rt maxim\u00e1lis hasznot akarnak bezsebelni, akkor azonnal kialakul a r\u00e9sztvev\u0151k k\u00f6z\u00f6tti bizalmatlans\u00e1g l\u00e9gk\u00f6re, \u00e9s v\u00e9g\u00fcl a term\u00e9kek sem lesznek olcs\u00f3bbak, nem lesznek versenyk\u00e9pesek. Meggy\u0151z\u0151d\u00e9sem, hogy az \u00f6nkorm\u00e1nyzatok szervez\u0151, ir\u00e1ny\u00edt\u00f3, ellen\u0151rz\u0151 \u00e9s meghat\u00e1roz\u00f3 m\u00e9rt\u00e9k\u0171 tulajdonosi szerepv\u00e1llal\u00e1sa n\u00e9lk\u00fcl a dolog nem menne, \u00e9s az is meggondoland\u00f3, hogy az indul\u00e1shoz esetleg az \u00f6nkorm\u00e1nyzat adja a teljes kezd\u0151 a t\u0151k\u00e9t. Hogy erre az \u00f6nkorm\u00e1nyzatoknak nincsen forr\u00e1suk? A helyi \u00e9rtes\u00edt\u0151ben tavaly besz\u00e1moltak a k\u00e9pvisel\u0151k a f\u00e9lidei teljes\u00edtm\u00e9ny\u00fckr\u0151l. Minden szerepel benn\u00fck: h\u00e1ny sz\u00e1z m\u00e9ter \u00fattestet k\u00e1ty\u00fatalan\u00edtottak, mekkora j\u00e1rdafel\u00fcletet aszfaltoztak, milyen d\u00edszkutakat \u00e9s vir\u00e1g\u00e1gyakat l\u00e9tes\u00edtettek, h\u00e1ny j\u00e1t\u00e9kot \u00e1ll\u00edtottak be a j\u00e1tsz\u00f3tereken, mennyi f\u00e1t \u00fcltettek, mennyit k\u00f6lt\u00f6ttek iskolai sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pekre, meg az inform\u00e1ci\u00f3s rendszer\u00fck fejleszt\u00e9s\u00e9re, de sz\u00f3 se esik egyetlen munkahely teremt\u00e9s\u00e9r\u0151l, vagy ak\u00e1r ilyen ir\u00e1ny\u00fa elk\u00e9pzel\u00e9sekr\u0151l sem. Pedig minden l\u00e9trehozott munkahely k\u00f6lts\u00e9ge k\u00e9s\u0151bb t\u00f6bbsz\u00f6r\u00f6sen visszat\u00e9r\u00fclne: t\u00f6bb ad\u00f3 folyna be, kevesebb seg\u00e9lyt kellene kiosztani, t\u00f6bb fiatal maradna sz\u00fcl\u0151v\u00e1ros\u00e1ban, cs\u00f6kkenne a munka n\u00e9lk\u00fcl l\u0151d\u00f6rg\u0151 cig\u00e1nyok miatti fesz\u00fclts\u00e9g \u2013 arr\u00f3l nem is besz\u00e9lve, hogy az emberek ism\u00e9t l\u00e1tn\u00e1nak maguk el\u0151tt c\u00e9lt, \u00e9s enyh\u00fclne az ott is uralkod\u00f3 depresszi\u00f3s hangulat. R\u00e1ad\u00e1sul a lakoss\u00e1g (\u00e9s nem csak a helyi lakoss\u00e1g) l\u00e9nyegesen olcs\u00f3bban juthatna az alapvet\u0151 \u00e9lelmiszerekhez, meg a nyeres\u00e9g is helyben maradna. A j\u00e1rd\u00e1kat pedig r\u00e1\u00e9rn\u00e9nek azut\u00e1n aszfaltozni, amikor m\u00e1r megpezsd\u00fclt valami. Igaz, az \u00f6nkorm\u00e1nyzatoknak nem k\u00f6teless\u00e9g\u00fck v\u00e1llalkoz\u00e1sokat szervezni \u00e9s \u00fczemeltetni, de nincs is megtiltva sz\u00e1mukra. Csak elk\u00f6telezett sz\u00e1nd\u00e9k, \u00e9s f\u00e1rads\u00e1got nem ismer\u0151 tettrek\u00e9szs\u00e9g kellene, valamint egy-k\u00e9t orsz\u00e1gosan sikeres p\u00e9lda, \u00e9s akkor tal\u00e1n egyre t\u00f6bben \u00e1lln\u00e1nak az \u00fcgy mell\u00e9.<\/p>\n
Az eml\u00edtett kisv\u00e1ros \u00e9rdekein t\u00falmen\u0151en, az orsz\u00e1g gazdas\u00e1gi f\u00fcggetlens\u00e9g\u00e9nek er\u0151s\u00edt\u00e9se csak n\u00e9h\u00e1ny strat\u00e9giai \u00e1gazat teljes termel\u00e9si \u00e9s \u00e9rt\u00e9kes\u00edt\u00e9si l\u00e1ncolat\u00e1nak a k\u00e9zbe v\u00e9tel\u00e9vel lehets\u00e9ges. Az egyik ilyen strat\u00e9giai \u00e1gazatnak, mag\u00e1t\u00f3l \u00e9rtend\u0151 m\u00f3don, az \u00e9lelmiszeripar k\u00edn\u00e1lkozik, amelynek nyersanyagb\u00e1zisa m\u00e9g a kez\u00fcnkben van, \u00e9s amely nem ig\u00e9nyel t\u00fals\u00e1gosan fejlett technol\u00f3gi\u00e1t, k\u00f6lts\u00e9ges beruh\u00e1z\u00e1sokat, \u00e9s amelynek term\u00e9kei a keleti orsz\u00e1gokban szinte korl\u00e1tlan m\u00e9rt\u00e9kben eladhat\u00f3k. Egy hossz\u00fa t\u00e1vra tervezett nemzetpolitik\u00e1nak ilyen c\u00e9lokat kellene kit\u0171znie, mert \u2013 ism\u00e9telten hangs\u00falyozom \u2013 strat\u00e9giai probl\u00e9m\u00e1k megold\u00e1s\u00e1t nem lehet v\u00e1llalkoz\u00f3kra b\u00edzni. Az az \u00e1llam, \u00e9s az \u00f6nkorm\u00e1nyzatok feladata.<\/p>\n
J\u00e1ky Mikl\u00f3s, a KDNP Kereszt\u00e9nyszoci\u00e1lis M\u0171hely\u00e9nek eln\u00f6ke<\/p>\n
(A \u201eKAPU\u201d foly\u00f3irat 2013. 6-7. sz\u00e1m\u00e1ban k\u00f6z\u00f6lt cikk \u00e1tdolgoz\u00e1sa)<\/p>\n
\u00a0 <\/span> ENCIKLIK\u00c1K A KERESZT\u00c9NYSZOCI\u00c1LIS GAZDAS\u00c1GPOLITIK\u00c1R\u00d3L<\/span><\/p>\n A kereszt\u00e9ny t\u00e1rsadalmi tan\u00edt\u00e1st az elm\u00falt sz\u00e1z \u00e9v folyam\u00e1n a katolikus Egyh\u00e1z dolgozta ki, \u00e9s egy sor egym\u00e1sra \u00e9p\u00fcl\u0151 p\u00e1pai enciklik\u00e1ban valamint zsinati dokumentumban tette k\u00f6zz\u00e9. A tan\u00edt\u00e1st teljes m\u00e9rt\u00e9kben a krisztusi lelk\u00fclet ihlette, ez\u00e9rt nem hinn\u00e9m, hogy van olyan eleme, amely protest\u00e1ns testv\u00e9reink sz\u00e1m\u00e1ra elfogadhatatlan lenne. A dokumentumok hangs\u00falyozz\u00e1k, hogy a \u201ekereszt\u00e9ny ember nem lehet semleges a vil\u00e1g dolgaival szemben,\u201d \u00e9s \u201ea vil\u00e1gi Krisztush\u00edv\u0151k, annak \u00e9rdek\u00e9ben, hogy a vil\u00e1got kereszt\u00e9ny szellemben \u00e1tform\u00e1lj\u00e1k, semmi m\u00f3don nem mondhatnak le a politikai \u00e9letben t\u00f6rt\u00e9n\u0151 r\u00e9szv\u00e9telr\u0151l\u201d \/1\/, s\u0151t, az Egyh\u00e1z szoci\u00e1lis tan\u00edt\u00e1s\u00e1nak a terjeszt\u00e9se evang\u00e9liumi k\u00fcldet\u00e9s.\u201d \/2\/. Ny\u00edlt figyelmeztet\u00e9s ez sz\u00e1munkra, hogy az eddigiekn\u00e9l sokkal b\u00e1trabban merj\u00fck hirdetni, \u00e9s a gyakran elhangz\u00f3 nemtelen t\u00e1mad\u00e1sokkal szemben megv\u00e9deni eszm\u00e9inket.<\/p>\n Az Egyh\u00e1z t\u00e1rsadalmi tan\u00edt\u00e1sa kereszt\u00e9ny szellemben ad v\u00e1laszt a korunkban felmer\u00fcl\u0151 \u00f6sszes l\u00e9nyeges probl\u00e9m\u00e1ra. R\u00e9sze a szoci\u00e1lis tan\u00edt\u00e1s, amely f\u0151k\u00e9ppen a gazdas\u00e1ggal \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 k\u00e9rd\u00e9sekkel \u2013 \u00fagy, mint a t\u0151ke \u00e9s a munka viszonya, a t\u00e1rsadalmi igazs\u00e1goss\u00e1g, a szeg\u00e9nys\u00e9g, a szolidarit\u00e1s \u2013 foglalkozik, \u00e1lland\u00f3an szem el\u0151tt tartva, hogy a k\u00f6zj\u00f3 nem csak, s\u0151t els\u0151sorban nem anyagi term\u00e9szet\u0171. Az emberi j\u00f3l\u00e9t fogalma a kereszt\u00e9ny ember sz\u00e1m\u00e1ra sokkal \u00f6sszetettebb ann\u00e1l, hogy p\u00e9nzzel kifejezhet\u0151 legyen. Sajnos, mi magunk is gyakran elfelejtkez\u00fcnk err\u0151l, \u00e9s engedve a k\u00f6zszellemnek, t\u00fals\u00e1gosan is nagy jelent\u0151s\u00e9get tulajdon\u00edtunk gazdas\u00e1gi k\u00e9rd\u00e9seknek, mik\u00f6zben tal\u00e1n \u00e9szre sem vessz\u00fck, hogy a materialista \u00e9s liber\u00e1lis szeml\u00e9letm\u00f3d folyamatosan \u00e9s tervszer\u0171en rombolja mindazokat az \u00e9rt\u00e9keket, amelyek n\u00e9lk\u00fcl a kereszt\u00e9ny ember sz\u00e1m\u00e1ra a j\u00f3l\u00e9t elk\u00e9pzelhetetlen. Vil\u00e1gosan kell l\u00e1tnunk, hogy haz\u00e1nkban az erk\u00f6lcsi v\u00e1ls\u00e1g a legs\u00falyosabb, \u00e9s ennek az orvosl\u00e1sa mindenn\u00e9l fontosabb, mert \u201emit haszn\u00e1l az embernek, ha az eg\u00e9sz vil\u00e1got megnyeri is, de k\u00f6zben lelk\u00e9nek k\u00e1r\u00e1t vallja.\u201d Ne ess\u00fcnk a materialista (s\u0151t marxista) szeml\u00e9let csapd\u00e1j\u00e1ba, ne higgy\u00fck, hogy ezt az erk\u00f6lcsi v\u00e1ls\u00e1got jobb gazdas\u00e1gi mutat\u00f3kkal meg lehet sz\u00fcntetni. Tartsuk mind\u00e9g szem el\u0151tt XVI: Benedek p\u00e1p\u00e1nak m\u00e9g b\u00edborosk\u00e9nt mondott figyelmeztet\u00e9s\u00e9t: \u201ehamis ill\u00fazi\u00f3, hogy jobb vil\u00e1got lehet teremteni itt a f\u00f6ld\u00f6n nem a megt\u00e9r\u00e9s, a lelki meg\u00fajul\u00e1s, hanem puszt\u00e1n a gazdas\u00e1gi helyzet v\u00e1ltoztat\u00e1sa \u00e1ltal.\u201d<\/p>\n A liber\u00e1lis gazdas\u00e1gpolitika ideol\u00f3gusai lesz\u00f6gezik \u2013 amit egy\u00e9bk\u00e9nt az Eur\u00f3pai B\u00edr\u00f3s\u00e1g precedens \u00e9rt\u00e9k\u0171 d\u00f6nt\u00e9se is al\u00e1t\u00e1maszt \u2013 hogy, a v\u00e1llalat a befektet\u0151k\u00e9, \u00e9s nem az alkalmazottak\u00e9, a besz\u00e1ll\u00edt\u00f3k\u00e9, vagy a helyi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u00e9, ahol tal\u00e1lhat\u00f3. A befektet\u0151ket illet meg mindennem\u0171 d\u00f6nt\u00e9s a v\u00e1llalat m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9vel kapcsolatban, bele\u00e9rtve a le\u00e9p\u00edt\u00e9st, felsz\u00e1mol\u00e1st vagy m\u00e1shova k\u00f6lt\u00f6ztet\u00e9st is.\u201d Ny\u00edlt kimond\u00e1sa ez annak, hogy szerint\u00fck minden a t\u0151k\u00e9\u00e9rt \u00e9s a profit\u00e9rt van. A mi v\u00e9lem\u00e9ny\u00fcnk ezzel teljesen ellent\u00e9tes, mi azt valljuk, hogy mindennek az embert kell szolg\u00e1lnia. Nem v\u00e9letlen, hogy az Egyh\u00e1z t\u00e1rsadalmi tan\u00edt\u00e1sa nagyon \u00e9les kritik\u00e1t fogalmaz meg korunk globalista liber\u00e1lkapitalizmus\u00e1val szemben, \u00e9s t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt ilyen mondatokat olvashatunk benne: \u201eLegink\u00e1bb szembet\u0171n\u0151 jelens\u00e9ge korunknak, hogy nem csup\u00e1n vagyon, hanem f\u00e9lelmetes gazdas\u00e1gi hatalom, val\u00f3s\u00e1gos zsarnoki hatalom halmoz\u00f3dik fel egyesek kez\u00e9ben,\u201d vagy: \u201ek\u00fcl\u00f6n\u00f6sen azoknak a kez\u00e9ben van sz\u00f6rny\u0171 hatalom, akik mint a p\u00e9nzt\u0151ke urai, korl\u00e1tlanul hat\u00e1roznak a hitel fel\u00f6l,\u201d tov\u00e1bb\u00e1: \u201ea korl\u00e1tlan szabadverseny a gazdas\u00e1gi \u00e9letet kegyetlenn\u00e9, durv\u00e1v\u00e1, f\u00e9lelmetess\u00e9 tette,\u201d s\u0151t: \u201ea nemzetk\u00f6zi t\u0151keimperializmus minden\u00fctt r\u00e9sen \u00e1ll, ahol zs\u00e1km\u00e1nyra van kil\u00e1t\u00e1s.\u201d Ezek a meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sok a Quadragesimo anno-ban \/3\/ olvashat\u00f3k, de m\u00e1shol is hasonl\u00f3an egy\u00e9rtelm\u0171ek a megfogalmaz\u00e1sok: \u201ea gazdas\u00e1g nem t\u00e1maszkodhat egyed\u00fcl a szabadverseny t\u00f6rv\u00e9ny\u00e9re, ami nagyon gyakran id\u00e9z el\u0151 gazdas\u00e1gi diktat\u00far\u00e1t,\u201d \/4\/ s\u0151t, m\u00e9g kem\u00e9nyebben: \u201enem fogadhat\u00f3 el az az \u00e1ll\u00edt\u00e1s, hogy a l\u00e9tez\u0151 szocializmus buk\u00e1sa ut\u00e1n a gazdas\u00e1gi szervez\u0151d\u00e9s egyetlen modellje a kapitalizmus.\u201d \/5\/. \u00c9n m\u00e9g hozz\u00e1tenn\u00e9m, hogy aki\u00e9 a gazdas\u00e1gi hatalom, az\u00e9 a politikai is \u2013 ez mind\u00e9g \u00edgy volt, \u00e9s ma, amikor a m\u00e9dia is a kez\u00fckben van, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sk\u00e9ppen igaz.<\/p>\n Az Egyh\u00e1z szoci\u00e1lis tan\u00edt\u00e1sa nem fogadja el a szocializmust sem, \u00e9s deklar\u00e1lja: \u201enem tekinthetj\u00fck a szocialista rendszert alternat\u00edv modellnek.\u201d \/5\/. A tan\u00edt\u00e1s r\u00e9szletesen kifejti, hogy nem \u00e1ltal\u00e1ban v\u00e9ve a mag\u00e1ntulajdont utas\u00edtjuk el, csak annak kevesek kez\u00e9ben t\u00f6rt\u00e9n\u0151 koncentr\u00e1ci\u00f3j\u00e1t, amely r\u00e1ad\u00e1sul ellen\u0151rizhetetlen politikai hatalmat is eredm\u00e9nyez. A tulajdon biztons\u00e1got \u00e9s emberi m\u00e9lt\u00f3s\u00e1got ad, ez\u00e9rt annak min\u00e9l igazs\u00e1gosabb eloszt\u00e1s\u00e1ra kell t\u00f6rekedni. \u201eNem fogadhat\u00f3 el, hogy a szeg\u00e9nyek egyre szeg\u00e9nyebbek, a gazdagok egyre gazdagabbak lesznek,\u201d \/4\/, vagy nemzetk\u00f6zi szinten \u201ea legszeg\u00e9nyebb orsz\u00e1gok menthetetlen\u00fcl haladnak a visszaford\u00edthatatlan nyomor fel\u00e9.\u201d \/2\/ A tan\u00edt\u00e1s radik\u00e1lis meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sa szerint: \u201ea k\u00f6zj\u00f3 \u00e9rdeke olykor kisaj\u00e1t\u00edt\u00e1st tesz sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9.\u201d \/6\/<\/p>\n K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen l\u00e9nyegesek a szoci\u00e1lis tan\u00edt\u00e1snak a munk\u00e1val kapcsolatos meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sai. Noha az \u00e9rt\u00e9ket a munka \u00e9s a t\u0151ke k\u00f6z\u00f6sen hozza l\u00e9tre, \u201ea munk\u00e1nak els\u0151bbs\u00e9ge a t\u0151k\u00e9vel szemben olyan k\u00f6vetelm\u00e9ny, amely a t\u00e1rsadalom erk\u00f6lcsi rendj\u00e9hez tartozik,\u201d \u00e9s az \u201ea veszedelem, hogy a munk\u00e1t saj\u00e1tos \u00e1rucikknek, vagy egy, a javak termel\u00e9s\u00e9hez sz\u00fcks\u00e9ges n\u00e9vtelen er\u0151nek (munkaer\u0151) tekints\u00e9k, mindm\u00e1ig megmaradt.\u201d \/6\/. A szoci\u00e1lis tan\u00edt\u00e1s lesz\u00f6gezi, hogy az ember szem\u00e9lyi m\u00e9lt\u00f3s\u00e1g\u00e1n\u00e1l fogva semmilyen c\u00e9lra fel nem haszn\u00e1lhat\u00f3 \u2013 \u00edgy profitszerz\u00e9si c\u00e9lra sem \u2013 \u00e9s minden m\u00e1s, \u00edgy a t\u0151ke is csak eszk\u00f6z az ember szolg\u00e1lat\u00e1ban. Ez\u00e9rt \u00e9lvez els\u0151bbs\u00e9get a munka a t\u0151k\u00e9vel szemben. \u201eAz ember a munk\u00e1ban fejezi ki \u00e9s val\u00f3s\u00edtja meg \u00f6nmag\u00e1t.\u201d \/6\/, amib\u0151l k\u00f6vetkezik, hogy a munkahelyteremt\u00e9st nem lehet gazdas\u00e1goss\u00e1gi k\u00e9rd\u00e9ss\u00e9 degrad\u00e1lni.\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0 (J\u00e1ky Mikl\u00f3s)<\/p>\n \/1\/ Christifideles Laici; \/2\/ Sollicitudo Rei Socialis; \/3\/ Quadragesimo Anno; \/4\/ Populorum Progressio;\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0 \/5\/ Centesimus Annus; \/6\/ Laborem Exercens.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" A LIBER\u00c1LIS GAZDAS\u00c1G Kereszt\u00e9ny szeml\u00e9let\u00fcnknek megfelel\u0151en \u2013 a marxist\u00e1kkal ellent\u00e9tben \u2013 a t\u00e1rsadalmi l\u00e9tet nem a termel\u00e9sb\u0151l valamint az \u00e1ltal\u00e1ban vett gazdas\u00e1gb\u00f3l vezetj\u00fck le, m\u00e9gsem tagadhatjuk annak alapvet\u0151 jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t. A gazdas\u00e1g az alap, amelyre a t\u00f6bbi szf\u00e9ra \u00e9p\u00fcl, \u00e9s amelynek … Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz….
\n<\/span><\/span><\/p>\n