{"id":16,"date":"2013-02-17T12:25:19","date_gmt":"2013-02-17T11:25:19","guid":{"rendered":"http:\/\/keresztenyszocialis-forum.hu\/?page_id=16"},"modified":"2025-11-26T17:07:05","modified_gmt":"2025-11-26T16:07:05","slug":"kultura","status":"publish","type":"page","link":"http:\/\/keresztenyszocialis-forum.hu\/?page_id=16","title":{"rendered":"Kult\u00fara"},"content":{"rendered":"

A\u00a0 kult\u00fara nem sz\u00ednfolt a \u201esoksz\u00edn\u0171s\u00e9g palett\u00e1j\u00e1n\u201d, ahogy a liber\u00e1lis felfog\u00e1s vallja, hanem az ember legbels\u0151bb saj\u00e1tja, amelynek szem\u00fcveg\u00e9n kereszt\u00fcl l\u00e1tja a vil\u00e1got, amely szerint gondolkodik, \u00e9rt\u00e9kel, \u00edt\u00e9l \u00e9s c\u00e9lokat t\u0171z ki maga el\u00e9. Kult\u00far\u00e1ja m\u00e1r az \u00e1llatvil\u00e1gb\u00f3l kiemelked\u0151 \u0151sembernek is volt, \u00e9s \u00e9ppen az\u00e1ltal \u00edt\u00e9lj\u00fck meg mai szemmel a fejletts\u00e9g\u00e9t, hogy milyen anyagi \u00e9s szellemi kult\u00far\u00e1t volt k\u00e9pes l\u00e9trehozni. Az eur\u00f3pai ember az antik talapzatra \u00e9p\u00edtve l\u00e9trehozta a \u2013 szerintem legmagasabb rend\u0171 \u2013 kereszt\u00e9ny kult\u00far\u00e1t, amelynek tudatos rombol\u00e1sa m\u00e1r k\u00e9tsz\u00e1z \u00e9ve, az ut\u00f3bbi \u00e9vtizedekben pedig felgyorsult \u00fctemben folyik. \u00c9s mit ad helyette globaliz\u00e1lt \u201esz\u00e9p \u00faj vil\u00e1gunk\u201d? Az anyagiass\u00e1gra, az \u00f6nc\u00e9l\u00fa fogyaszt\u00e1sra, a p\u00e9nzim\u00e1datra, az olcs\u00f3 sikerre \u00e9s h\u00edrn\u00e9vre, a szexre, az er\u0151szakra \u00e9p\u00fcl\u0151 alacsonyrend\u0171 szennykult\u00far\u00e1t. Ahhoz azonban, hogy az \u00fajat el lehessen terjeszteni, el\u0151bb ki kell irtani a r\u00e9git, a hagyom\u00e1nyosat. Annak igazol\u00e1s\u00e1ra, hogy a kereszt\u00e9ny kult\u00fara \u00e9s szellemis\u00e9g puszt\u00edt\u00e1sa tervszer\u0171en folyik, \u00e1lljon itt P. J. Buchanan \u201eA Nyugat hal\u00e1la\u201d c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9nek a Kapu foly\u00f3irat 2012. \u00e1prilisi sz\u00e1m\u00e1ban megjelent ismertet\u00e9sem<\/strong>, amely azonban aktualit\u00e1s\u00e1b\u00f3l az\u00f3ta semmit sem vesztett.<\/p>\n

\u201eA Nyugat Hal\u00e1la\u201d<\/p>\n

Megt\u00f6rt\u00e9nt korm\u00e1nyunk br\u00fcsszeli k\u00ednpadra \u00fcltet\u00e9se, \u00e9s a jobboldali politikusok valamint politol\u00f3gusok \u00e9rtetlen\u00fcl \u00e1llnak a v\u00e1dak el\u0151tt. \u00c1ltal\u00e1ban bagatelliz\u00e1lj\u00e1k a konkr\u00e9t kifog\u00e1sokat, a t\u00e1mad\u00f3 k\u00e9pvisel\u0151ket alulinform\u00e1ltnak, f\u00e9lrevezetettnek v\u00e9lik, akiket \u00e9rtelmes, szakszer\u0171 v\u00e1laszokkal meg lehet gy\u0151zni. Ek\u00f6zben nem veszik \u00e9szre az igazi v\u00e1dat \u2013 pedig t\u00f6bbsz\u00f6r is elhangzott \u2013 miszerint az \u00faj alkotm\u00e1nyunk \u201eszellemis\u00e9ge\u201d sz\u00e1mukra elfogadhatatlan. Mi\u00e9rt elfogadhatatlan? \u2013 k\u00e9rdezhetn\u00e9nk. A v\u00e1lasz egy\u00e9rtelm\u0171en megtal\u00e1lhat\u00f3 Patrick J. Buchanan \u201eA Nyugat Hal\u00e1la\u201d c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9ben, amely tal\u00e1n a legink\u00e1bb szemfelnyit\u00f3 munka, amelyet valaha olvastam. (Eredeti c\u00edme: \u201eThe Death of the West\u201d, 2002 USA, Thomas Dunne Books, a magyar kiad\u00e1s: Gede Testv\u00e9rek, 2007.) Buchananr\u00f3l tudni kell, hogy nem ak\u00e1rki, 1992-ben \u00e9s 1996-ban a Republik\u00e1nus P\u00e1rt eln\u00f6kjel\u00f6ltje volt, mellesleg t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szprofesszor, sz\u00e1mos k\u00f6nyv szerz\u0151je, \u00e9s mint ilyen intellektu\u00e1lisan messze a mindk\u00e9tszer gy\u0151ztes Clinton felett \u00e1ll.<\/p>\n

A k\u00f6nyv els\u0151sorban Amerik\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l, de \u00e1lland\u00f3 utal\u00e1sokkal Eur\u00f3p\u00e1ra is. Buchanan meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sa szerint \u201enegat\u00edv kultur\u00e1lis forradalmat\u201d \u00e9l\u00fcnk \u00e1t, amely a szem\u00fcnk el\u0151tt \u00faj embert\u00edpust hoz l\u00e9tre. A r\u00e9gi mor\u00e1lis k\u00f3dex tr\u00f3nfosztott\u00e1 v\u00e1lt, ami erk\u00f6lcstelen \u00e9s sz\u00e9gyenteljes volt, az \u201ehalad\u00f3\u201d lett, ami erk\u00f6lcs\u00f6s, az maradinak min\u0151s\u00fcl. A r\u00e9gi \u00e9lhet\u0151 Amerika hely\u00e9n m\u00e1ra egy \u201ekultur\u00e1lis szem\u00e9ttelep\u201d j\u00f6tt l\u00e9tre, amely semmi m\u00e1sr\u00f3l nem sz\u00f3l, mint p\u00e9nz, h\u00edrn\u00e9v, hatalom \u00e9s szex. V\u00e9lem\u00e9nye szerint \u201eAmerika olyan, mintha k\u00e9t ellent\u00e9tes n\u00e9pb\u0151l \u00e1llana\u201d \u00e9s \u201epolitikai \u00e9let\u00fcnk szenved\u00e9lyes vads\u00e1ga azt az erk\u00f6lcsi megosztotts\u00e1got t\u00fckr\u00f6zi, amely benn\u00fcnket elv\u00e1laszt egym\u00e1st\u00f3l.\u201d \u201eEz egy kultur\u00e1lis h\u00e1bor\u00fa, amely olyan \u00e9letbev\u00e1g\u00f3an fontos, mint a hidegh\u00e1bor\u00fa volt.\u201d \u201eA Nyugat haldoklik. Manaps\u00e1g Amerik\u00e1ban \u00e9s minden eur\u00f3pai orsz\u00e1gban t\u00f6bb a temet\u00e9s, mint a sz\u00fclet\u00e9s, t\u00f6bb a kopors\u00f3, mint a b\u00f6lcs\u0151.\u201d Majd id\u00e9zi n\u00e9hai II. J\u00e1nos P\u00e1l p\u00e1p\u00e1t: \u201eA Nyugat a hal\u00e1l kult\u00far\u00e1j\u00e1nak szor\u00edt\u00e1s\u00e1ban verg\u0151dik\u201d .<\/p>\n

Az \u00faj erk\u00f6lcsi felfog\u00e1s illusztr\u00e1l\u00e1s\u00e1ra ismerteti a m\u00e1sodik Humanista Ki\u00e1ltv\u00e1nyt (Humanist Manifest II. 1973.), amelynek alapvet\u0151 axi\u00f3m\u00e1i: nem l\u00e9teznek abszol\u00fat \u00e9rt\u00e9kek; term\u00e9szetfelettiben hinni babonas\u00e1g; az \u00e9let egyed\u00fcli c\u00e9lja min\u00e9l t\u00f6bb \u00f6r\u00f6m szerz\u00e9se ezen a f\u00f6ld\u00f6n; minden kult\u00fara egyenl\u0151 \u00e9rt\u00e9k\u0171; minden t\u00e1rsadalom megalkothatja a saj\u00e1t erk\u00f6lcsi norm\u00e1it; minden \u00e9letst\u00edlus \u00e9s szexu\u00e1lis be\u00e1ll\u00edtotts\u00e1g egyenl\u0151. Az eg\u00e9sz manifesztumon \u00e1ts\u00fct a kereszt\u00e9ny kult\u00fara \u00e9s a nemzet\u00e1llamok ir\u00e1nti gy\u0171l\u00f6let.<\/p>\n

Buchanan \u00e9rdeme, hogy r\u00e1mutat ennek a t\u00e1mad\u00e1snak a gy\u00f6kereire. Antonio Gramschi, akit a huszadik sz\u00e1zad egyik legnagyobb marxista strat\u00e9g\u00e1jak\u00e9nt ismernek, m\u00e1r a h\u00faszas \u00e9vekben felismerte, hogy a leninizmus elbukott, mert a rendszert csak terrorral lehet fenntartani, \u00e9s levonta a k\u00f6vetkeztet\u00e9st: \u201eaz oroszokat kereszt\u00e9ny lelk\u00fclet\u00fck g\u00e1tolta meg a kommunista forradalom elfogad\u00e1s\u00e1ban.\u201d De ugyanebben l\u00e1tta az ok\u00e1t annak is, hogy az I. Vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n nem s\u00f6p\u00f6rtek v\u00e9gig Eur\u00f3p\u00e1n a prolet\u00e1rforradalmak. Ez\u00e9rt szerinte a marxist\u00e1knak el\u0151sz\u00f6r a kult\u00fara teljes megv\u00e1ltoztat\u00e1s\u00e1t kell c\u00e9lba venni\u00fck, a hatalom ezut\u00e1n m\u00e1r mag\u00e1t\u00f3l hullik az \u00f6l\u00fckbe. \u201eEz a forradalom m\u00e1s lesz, mint az eddigiek, \u00e9s hossz\u00fa menetel\u00e9st ig\u00e9nyel\u201d \u2013\u00edrta Gramschi. A gondolatot r\u00f6videsen tett k\u00f6vette. A N\u00e9met Kommunista P\u00e1rt n\u00e9h\u00e1ny tagja: Max Horkheimer, Theodor Adorno, Herbert Marcuse, Erich Fromm, Wilhelm Reich, J\u00fcrgen Habermas \u00e9s Luk\u00e1cs Gy\u00f6rgy \u2013 mind ismert baloldali filoz\u00f3fus – 1923-ban megalap\u00edtott\u00e1k az \u00fagynevezett Frankfurti Iskol\u00e1t. A r\u00e9gi marxist\u00e1k szem\u00e9ben a kapitalizmus volt az ellens\u00e9g, \u0151k a nyugati, kereszt\u00e9ny kult\u00far\u00e1t tekintett\u00e9k annak, \u00e9s teljes kiirt\u00e1s\u00e1t t\u0171zt\u00e9k ki c\u00e9lul. Az \u00e1ltaluk kidolgozott Kritikai Elm\u00e9let a nyugati kult\u00fara alapvet\u0151 elemeinek destrukt\u00edv kritik\u00e1ja, bele\u00e9rtve a kereszt\u00e9ny erk\u00f6lcsis\u00e9get, a csal\u00e1d int\u00e9zm\u00e9ny\u00e9t, a hagyom\u00e1nyokat, a szexu\u00e1lis korl\u00e1tokat, a hazafis\u00e1got, eg\u00e9sz addigi \u00e9rt\u00e9krend\u00fcnket. A Frankfurti Iskola 1933-ban Amerik\u00e1ba menek\u00fclt, \u00e9s az ottani tapasztalatlanul naiv, sz\u0171z talajon folytatta rombol\u00f3 tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t. Deheroiz\u00e1lt\u00e1k az amerikai t\u00f6rt\u00e9nelem legnagyobb szem\u00e9lyis\u00e9geit, \u00e9s \u201eamint Marx kriminaliz\u00e1lta a t\u0151k\u00e9s oszt\u00e1lyt, \u00fagy kriminaliz\u00e1lt\u00e1k \u0151k az eg\u00e9sz k\u00f6z\u00e9poszt\u00e1lyt.\u201d Alapvet\u0151 m\u00f3dszer\u00fck nem a saj\u00e1t \u00e1ll\u00edt\u00e1saik melletti \u00e9rvel\u00e9s, hanem az ellenf\u00e9l folyamatos t\u00e1mad\u00e1sa, lej\u00e1rat\u00e1sa, gy\u0171l\u00f6letkelt\u0151nek, antidemokratikusnak, ostob\u00e1nak, maradinak stb. b\u00e9lyegz\u00e9se. Tev\u00e9kenys\u00e9g\u00fcket tervszer\u0171en az ifj\u00fas\u00e1gon kezdt\u00e9k, \u00e9s m\u00e1ra el\u00e9rt\u00e9k, hogy az ifj\u00fas\u00e1g legf\u0151bb nevel\u0151je nem a sz\u00fcl\u0151 \u00e9s a pedag\u00f3gus, hanem a liber\u00e1lis k\u00e9zben l\u00e9v\u0151 m\u00e9di\u00e1k \u00e9s a pop-\u00e9nekesek sz\u00f6vegei. Aknamunk\u00e1jukat folytatta az egykori szovjet blokk t\u00f6bbt\u00edzezer ideol\u00f3gusa, akik m\u00e1st sem tettek, mint nagy\u00edt\u00f3val vizsg\u00e1lt\u00e1k a m\u00faltat \u00e9s jelent, abban mindent eltorz\u00edtottak, f\u00e9lremagyar\u00e1ztak, \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seib\u0151l kiragadtak, a hib\u00e1kat \u00f3ri\u00e1sira nagy\u00edtott\u00e1k, az igaz \u00e9s j\u00f3 dolgokat pedig elhallgatt\u00e1k. Az elhintett konkoly el\u0151sz\u00f6r a hatvanas \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9n sz\u00f6k\u00f6tt sz\u00e1rba, amikor az eur\u00f3pai \u00e9s amerikai di\u00e1kl\u00e1zad\u00e1sok szerepl\u0151inek d\u00f6nt\u0151 t\u00f6bbs\u00e9ge, b\u00e1r sohasem hallotta pl. Adorno vagy Marcuse nev\u00e9t, nem is sejtette, hogy val\u00f3j\u00e1ban az \u0151 n\u00e9zeteiket visszhangozza. A konzervat\u00edv jobboldal folyamatos h\u00e1tr\u00e1l\u00e1sa k\u00f6vetkezt\u00e9ben f\u0151k\u00e9nt az egyetemek hum\u00e1n tagozatain t\u00f6bbs\u00e9gbe ker\u00fcltek a liber\u00e1lis elveket vall\u00f3 oktat\u00f3k, \u00e9s a hatvanas \u00e9vek ellenkult\u00far\u00e1ja lassan domin\u00e1ns kult\u00far\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt. Ez k\u00f6sz\u00f6n most vissza a br\u00fcsszeli k\u00e9pvisel\u0151k szavazataiban. Mert a kult\u00fara nem csup\u00e1n egy \u201esz\u00ednfolt\u201d, ahogy egyesek \u00e1ll\u00edtj\u00e1k, hanem az ember olyan bels\u0151 saj\u00e1tja, amely meghat\u00e1rozza eg\u00e9sz gondolkod\u00e1sm\u00f3dj\u00e1t, \u00e9rt\u00e9krendj\u00e9t, c\u00e9lkit\u0171z\u00e9seit. A m\u00e1sik kult\u00far\u00e1n nevelkedett ember sz\u00e1m\u00e1ra egyenesen elviselhetetlen, hogy a magyar Alkotm\u00e1ny Istenr\u0151l, haz\u00e1r\u00f3l, magzatv\u00e9delemr\u0151l, kiz\u00e1r\u00f3lag a k\u00fcl\u00f6nnem\u0171ek h\u00e1zass\u00e1g\u00e1r\u00f3l, a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g jogair\u00f3l \u00e9s az egy\u00e9n k\u00f6teless\u00e9g\u00e9r\u0151l besz\u00e9l, mik\u00f6zben \u0151 csak a legsz\u00e9lesebb \u00e9rtelemben vett egy\u00e9ni jogokat ismeri el. Ezt \u00edgy ny\u00edltan kimondani m\u00e9g nem merik, ez\u00e9rt t\u00e1madnak ker\u00fcl\u0151 utakon jelent\u00e9ktelen t\u00f6rv\u00e9nycikkelyeket, de val\u00f3j\u00e1ban ez \u00e1ll az ellenszenv\u00fck h\u00e1tter\u00e9ben. \u201eA Frankfurti Iskola a marxi gazdas\u00e1gi determinizmus helyett a kultur\u00e1lis determinizmus fogalm\u00e1t vezette be\u201d \u2013 h\u00edvja fel e figyelmet Buchanan. Azt m\u00e1r \u00e9n teszem hozz\u00e1, hogy ez a determinizmus j\u00f3r\u00e9szt bizony l\u00e9tezik, \u00e9s a gondolat nagyon is \u00f6sszecseng az MSzP egyik f\u0151ideol\u00f3gus\u00e1nak, Vit\u00e1nyi Iv\u00e1nnak a megl\u00e1t\u00e1s\u00e1val: \u201ea szociol\u00f3giai kutat\u00e1sok szerint az emberek val\u00f3j\u00e1ban nem p\u00e1rtok, hanem kult\u00far\u00e1k k\u00f6z\u00f6tt v\u00e1lasztanak, ez hat\u00e1rozza meg politikai be\u00e1ll\u00edtotts\u00e1gukat\u201d (Vit\u00e1nyi Iv\u00e1n: A szoci\u00e1ldemokr\u00e1cia j\u00f6v\u0151k\u00e9pe, Napvil\u00e1g Kiad\u00f3, 1997.)<\/p>\n

\u201eA negat\u00edv kultur\u00e1lis forradalom hossz\u00fa menetel\u00e9s\u00e9nek sikere a legvadabb \u00e1br\u00e1ndoz\u00f3k elk\u00e9pzel\u00e9seit is fel\u00fclm\u00falja, \u00e9s mindez olyan id\u0151szakban, amikor t\u00f6bbnyire jobbk\u00f6z\u00e9p politikai er\u0151k voltak hatalmon\u201d \u2013 \u00e1llap\u00edtja meg Buchanan, majd r\u00e1mutat a konzervat\u00edv oldal \u00e1lland\u00f3 h\u00e1tr\u00e1l\u00e1s\u00e1nak az okaira. A jobboldal ezid\u00e1ig k\u00e9ptelen volt egy \u00e1tfog\u00f3 t\u00e1rsadalomelm\u00e9let kidolgoz\u00e1s\u00e1ra, ez\u00e9rt ha mor\u00e1lis, t\u00e1rsadalmi vagy kultur\u00e1lis t\u00e9m\u00e1val tal\u00e1ljuk szemben magukat, akkor gyorsan tov\u00e1bb\u00e1llunk oda, ahol \u00fagy \u00e9rezz\u00fck, hogy szil\u00e1rd talaj van a l\u00e1bunk alatt. T\u00fals\u00e1gosan is j\u00f3hiszem\u0171ek vagyunk, nem vessz\u00fck \u00e9szre a sunyi ferd\u00edt\u00e9seket, t\u00falzott becs\u00fcletess\u00e9g\u00fcnkben hajlamosak vagyunk a dolgokat elvetni n\u00e9h\u00e1ny jelent\u00e9ktelen hib\u00e1juk l\u00e1tt\u00e1n, megr\u00e9m\u00fcl\u00fcnk, ha \u201epolitikai korrekts\u00e9get\u201d, \u201esoksz\u00edn\u0171s\u00e9get\u201d meg \u201etoleranci\u00e1t\u201d emlegetnek. Ez vezetett oda, hogy siker\u00fclt lerombolniuk a kereszt\u00e9ny erk\u00f6lcsi alapjainkat is. V\u00e9get kell vetni az \u00e1lland\u00f3 h\u00e1tr\u00e1l\u00e1snak, menteget\u0151z\u0151 bocs\u00e1natk\u00e9r\u00e9seknek, mert a demokr\u00e1cia \u00f6nmag\u00e1ban nem v\u00e9di meg a kult\u00far\u00e1nkat. M\u00e1rpedig szil\u00e1rd erk\u00f6lcsis\u00e9g \u00e9s er\u0151s, egys\u00e9ges kult\u00fara n\u00e9lk\u00fcl minden orsz\u00e1g elpusztul, amire a legutols\u00f3 p\u00e9lda a Szovjet Birodalom v\u00e1ratlan buk\u00e1sa. A bolsevikok vesz\u00edtettek, de a \u201ekultur\u00e1lis forradalom\u201d l\u00e1tsz\u00f3lag gy\u0151zelemre \u00e1ll. M\u00e9gsem lehet hossz\u00fa \u00e9let\u0171, mert beteg kult\u00fara, viszont pusztul\u00e1sa maga al\u00e1 temetheti a Nyugatot is. A szerz\u0151 \u00e9ppen ez\u00e9rt ism\u00e9telten hangs\u00falyozza az ellene folytatott megalkuv\u00e1s n\u00e9lk\u00fcli harc fontoss\u00e1g\u00e1t, hiszen: \u201ea tolerancia csak az egyes emberekre vonatkozik, sohasem a hamis eszm\u00e9kre.\u201d<\/p>\n

A k\u00f6nyvet mindenkinek elolvas\u00e1sra aj\u00e1nlom!<\/p>\n

(J\u00e1ky Mik\u00f3s, a KDNP Kereszt\u00e9nyszoci\u00e1lis M\u0171hely\u00e9nek vezet\u0151je.)<\/p>\n

Igen, val\u00f3j\u00e1ban gazdas\u00e1gi \u00e9s kultur\u00e1lis h\u00e1bor\u00fa folyik az eg\u00e9sz nyugati vil\u00e1gon bel\u00fcl. \u00c9s amikor mi m\u00e9ltatlankodva arr\u00f3l panaszkodunk, hogy \u201ekett\u0151s m\u00e9rc\u00e9vel m\u00e9rnek\u201d, akkor csak naivit\u00e1sunkr\u00f3l tesz\u00fcnk tan\u00fabizonys\u00e1got, mert a h\u00e1bor\u00faban mind\u00e9g kett\u0151s m\u00e9rc\u00e9vel m\u00e9rnek: az ellens\u00e9gre l\u0151nek, a sz\u00f6vets\u00e9gest pedig seg\u00edtik. Mi pedig bizonyos k\u00f6r\u00f6kben ellens\u00e9gk\u00e9nt vagyunk sz\u00e1mon tartva. (JM.)<\/p>\n

x x x x x x x x x x x x<\/p>\n

\u00dajabban nagyszer\u0171 k\u00f6nyv jelent meg a kult\u00fara \u00e9s a politika \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s\u00e9r\u0151l a kiv\u00e1l\u00f3 fiatal politol\u00f3gus, B\u00e9k\u00e9s M\u00e1rton toll\u00e1b\u00f3l:<\/strong> KULTUR\u00c1LIS HADVISEL\u00c9S<\/strong> (2020.) amelyben nagyon r\u00e9szletes t\u00f6rt\u00e9nelmi \u00e9s filoz\u00f3fiai \u00e1ttekint\u00e9ssel t\u00e1rgyalja a k\u00e9rd\u00e9st. \u00c1lljanak itt a k\u00f6nyv f\u0151bb gondolatai \u00e9s meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sai.<\/p>\n

A politika eszm\u00e9k harca! A szem\u00fcnk el\u0151tt j\u00e1tsz\u00f3d\u00f3 aktu\u00e1lpolitikai k\u00fczdelmek m\u00f6g\u00f6tt val\u00f3j\u00e1ban egym\u00e1ssal szemben \u00e1ll\u00f3 vil\u00e1gn\u00e9zetek, eszm\u00e9ken alapul\u00f3 ideol\u00f3gi\u00e1k \u00e1llnak harcban egym\u00e1ssal, ez\u00e9rt semmi sem t\u00f6rt\u00e9nik a politik\u00e1ban, ami m\u00e1r el\u0151z\u0151leg ne zajlott volna le a kult\u00far\u00e1ban. A kultur\u00e1lis hatalom megszerz\u00e9se \u00e9s egy kultur\u00e1lis hegem\u00f3nia kialak\u00edt\u00e1sa d\u00f6nt\u0151 jelent\u0151s\u00e9g\u0171, mert ez a felt\u00e9tele a politikai hatalom\u00a0\u00a0 megragad\u00e1s\u00e1nak, \u00e9s k\u00fcl\u00f6n\u00f6sk\u00e9ppen a hossz\u00fa t\u00e1v\u00fa megtart\u00e1s\u00e1nak. Antonio Gramshinak, a marxizmust megreform\u00e1l\u00f3 ideol\u00f3gusnak m\u00e9g az 1930-as \u00e9vekben lefektetett alapt\u00e9zise ez, \u00a0amely szerint \u201ea teend\u0151 nem m\u00e1s, mint sz\u00e9trombolni a megl\u00e9v\u0151 kult\u00farform\u00e1t, hiszen a megl\u00e9v\u0151 szellemi be\u00e1ll\u00edtotts\u00e1g, n\u00e9zetek, \u00a0eszm\u00e9k \u00e9s \u00e9rt\u00e9krend megakad\u00e1lyozz\u00e1k a konkr\u00e9t politikai \u00e1tt\u00f6r\u00e9st.\u201d Hangs\u00falyozta, hogy ez nagyon hossz\u00fa \u201emenetel\u00e9st\u201d ig\u00e9nyel.<\/p>\n

\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0 Mi h\u00e1t a kult\u00fara? A kult\u00fara mind\u00e9g k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi alkot\u00e1s, amely olyan tartalmakon kereszt\u00fcl testes\u00fcl meg, mint a nyelv, fogalmak, eszm\u00e9k – bele\u00e9rtve a vall\u00e1st is – hagyom\u00e1nyok, \u00e9rt\u00e9kek, norm\u00e1k, szab\u00e1lyok, t\u00f6rv\u00e9nyek, szok\u00e1sok, stb. L\u00e9tezik term\u00e9szetesen anyagi kult\u00fara is, amelybe az anyagi javak el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1sa \u00e9s haszn\u00e1lata tartozik.<\/p>\n

\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0 A 90-es \u00e9vekben a baloldal teljesen lemondott az eredeti baloldali \u00e9rt\u00e9kek, nevezetesen a munkav\u00e1llal\u00f3k \u00e9rdekeinek a k\u00e9pviselet\u00e9r\u0151l, \u00e9s a multinacion\u00e1lis nagyt\u0151ke kiszolg\u00e1l\u00f3ja, valamint a liber\u00e1lis kult\u00fara terjeszt\u0151j\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt. A liberalizmus az emberi szem\u00e9lyis\u00e9g lehet\u0151 legnagyobb szabads\u00e1g\u00e1t tekinti a fejl\u0151d\u00e9s v\u00e9gc\u00e9lj\u00e1nak. Azt \u00e1ll\u00edtja sunyi m\u00f3don, hogy ebben a szabads\u00e1gban nem csak sz\u00e1mos, \u00e1ltala feleslegesnek tartott t\u00f6rv\u00e9ny, hanem minden hagyom\u00e1nyos t\u00e1rsadalmi \u00e9s erk\u00f6lcsi elv\u00e1r\u00e1s, a szok\u00e1sok \u00e9s hagyom\u00e1nyok, a csal\u00e1di \u00e9s nemzeti k\u00f6tel\u00e9kek, s\u0151t \u00fajabban m\u00e1r a term\u00e9szet adta nemi identit\u00e1s is akad\u00e1lyozza az embert. Ezeket teh\u00e1t le kell rombolni. Ez\u00e1ltal azonban sz\u00e9trombolja a t\u00e1rsadalom \u00f6sszetart\u00f3 k\u00f6tel\u00e9keit is, s\u0151t mag\u00e1t a demokr\u00e1ci\u00e1t is, mert ami az egyiknek korl\u00e1tok n\u00e9lk\u00fcli demokr\u00e1cia, az a m\u00e1siknak elnyom\u00e1s. Val\u00f3j\u00e1ban szil\u00e1rd igazod\u00e1si pontok n\u00e9lk\u00fcli t\u00e1rsadalmi anarchi\u00e1t teremt. Aljas h\u00e1ts\u00f3 sz\u00e1nd\u00e9kb\u00f3l teszi ezt, mert a gy\u00f6k\u00e9rtelenn\u00e9 v\u00e1lt embermassz\u00e1n m\u00e1r k\u00f6nny\u0171 uralkodni.<\/p>\n

\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0 A kultur\u00e1lis hegem\u00f3nia megteremt\u00e9s\u00e9nek legf\u0151bb eszk\u00f6ze a nyelv. \u201eA nyelv nem t\u00fckr\u00f6zi, hanem teremti a val\u00f3s\u00e1got.\u201d (Wittgenstein) Nyelvi hegem\u00f3nia n\u00e9lk\u00fcl nincs kultur\u00e1lis hegem\u00f3nia. A politikai diskurzus egy m\u00e1r kialakult, \u00e9s a hallgat\u00f3s\u00e1gba sulykolt \u00e9rtelmez\u00e9si keretben zajlik. (pl \u00a0\u201ea jobboldal elitista \u00e9s maradi,\u201d m\u00edg \u201ea baloldal szoci\u00e1lisan \u00e9rz\u00e9keny \u00e9s halad\u00f3\u201d) Ezt egyes, \u00f6nk\u00e9nyesen \u00e9rtelmezett szavak seg\u00edtik (pl. rabszolgat\u00f6rv\u00e9ny, gendersemleges, homof\u00f3bia, cig\u00e1nyb\u0171n\u00f6z\u00e9s, elnyomottak, kirekeszt\u00e9s, rasszizmus, antiszemitizmus, tolerancia stb.) m\u00e1sr\u00e9szt \u00f6nk\u00e9nyesen defini\u00e1lt fogalmak (pl. demokr\u00e1cia, szabads\u00e1g, sajt\u00f3szabads\u00e1g, korrupci\u00f3, halad\u00e1s, fejl\u0151d\u00e9s, nyitotts\u00e1g, \u00e1tl\u00e1that\u00f3s\u00e1g stb.) A politik\u00e1ban semleges szavak nem l\u00e9teznek, minden sz\u00f3 egy m\u00e1r el\u0151z\u0151leg bel\u00e9nk oltott gondolatot, \u00e9rzetet hoz el\u0151, \u00e9s ebben az \u00e9rzelmi r\u00e1hat\u00e1s is d\u00f6nt\u0151 szerepet j\u00e1tszik \u00a0(mint pl. nemzet, haza, igazs\u00e1goss\u00e1g, vagy \u00e9ppen szoci\u00e1lisan \u00e9rz\u00e9ketlen stb.) A parlamenti v\u00e1laszt\u00e1sok pedig nagym\u00e9rt\u00e9kben \u00e9rzelmi alapon t\u00f6rt\u00e9nnek. Alapvet\u0151 jelent\u0151s\u00e9g\u0171 tov\u00e1bb\u00e1 a tematiz\u00e1l\u00e1s, mert ami nem hangzik el, az politikailag nem l\u00e9tezik, ez\u00e9rt ki\u00e1ltanak ki egyes t\u00e9m\u00e1kat tabu t\u00e9m\u00e1nak, ugyanakkor teljesen jelent\u00e9ktelen dolgok ker\u00fclhetnek k\u00f6z\u00e9ppontba. Ezut\u00e1n k\u00f6vetkezik csak a narrat\u00edva, az elbesz\u00e9l\u00e9sm\u00f3d, ahogyan \u00e9s amilyen szempontb\u00f3l az esem\u00e9nyek t\u00e1lalva lesznek. Mindezekben a dolgokban a jobboldal h\u00e1tr\u00e1nyban van, mert els\u0151sorban a probl\u00e9m\u00e1k t\u00e9nyleges megold\u00e1s\u00e1ra koncentr\u00e1l, nem azok kibesz\u00e9l\u00e9s\u00e9re, az ellenf\u00e9l t\u00e1mad\u00e1s\u00e1ban pedig k\u00e9ptelen a baloldal g\u00e1tl\u00e1stalans\u00e1g\u00e1val konkur\u00e1lni. Azt viszont a jobboldalnak m\u00e9gis f\u0151 feladat\u00e1ul kell tekintenie, hogy az elferd\u00edtett definici\u00f3kat kiigaz\u00edtsa, \u00e9s a saj\u00e1t politikai nyelv\u00e9t megteremtse.<\/p>\n

\u00a0 \u00a0 \u00a0 \u00a0 \u00a0 \u00a0 B\u00e9k\u00e9s M\u00e1rton szerint a kultur\u00e1lis harc egyik cs\u00facspontja a \u201e68-as\u201d, eg\u00e9sz Eur\u00f3p\u00e1ra \u00e9s Amerik\u00e1ra kiterjed\u0151 di\u00e1kl\u00e1zad\u00e1sok sorozata volt. Szervez\u0151i felismert\u00e9k, hogy a t\u00e1rsadalmi lehet\u0151s\u00e9geivel el\u00e9gedetlen di\u00e1ks\u00e1g lehet az \u201e\u00faj forradalmi \u00e9lcsapat,\u201d mert fog\u00e9konyak az \u00f3sdinak kiki\u00e1ltott hagyom\u00e1nyok \u00e9s t\u00e1rsadalmi szab\u00e1lyok, a tekint\u00e9lyek \u00e9s \u00e1ltal\u00e1ban minden megk\u00f6t\u00f6tts\u00e9g elutas\u00edt\u00e1s\u00e1ra. \u0150k azok, akik k\u00e9s\u0151bb az egyetemekr\u0151l kiker\u00fclve az elk\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vtizedekben birtokba vett\u00e9k a kult\u00fara \u00e9s t\u00e1j\u00e9koztat\u00e1s int\u00e9zm\u00e9nyeit, valamint egykori alma matereiket, amelyek ma m\u00e1r ontj\u00e1k magukb\u00f3l a hasonl\u00f3 felfog\u00e1s\u00fa hum\u00e1n \u00e9rtelmis\u00e9get, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sk\u00e9ppen a tan\u00e1rokat. Rudi Dutschke az egyik vez\u00e9r\u00fck megj\u00f3solta, hogy \u201eez a forradalom az egy\u00e9n \u00e9s kult\u00fara ter\u00fclet\u00e9n fog v\u00e9gbemenni, \u00e9s a v\u00e9g\u00e9n majd a politik\u00e1ban is \u00e9rv\u00e9nyre jut. Ennek a forradalomnak nincs sz\u00fcks\u00e9ge er\u0151szakra ahhoz, hogy gy\u0151zz\u00f6n, \u00e9s nem is lehet er\u0151szakkal feltart\u00f3ztatni, de k\u00f6vetkezt\u00e9ben m\u00e9gis megv\u00e1ltoznak a\u00a0 t\u00f6rv\u00e9nyek, a viselked\u00e9si norm\u00e1k, az int\u00e9zm\u00e9nyek \u00e9s a t\u00e1rsadalom szerkezete.\u201d Sajn\u00e1latos m\u00f3don j\u00f3slata beigazol\u00f3dott, mert nehezen tudn\u00e1nk manaps\u00e1g ak\u00e1rcsak egyetlen kultur\u00e1lis \u00e9s politikai jelens\u00e9get eml\u00edteni, amelyiknek ne lenne viszonylag k\u00f6zvetlen kapcsolata hatvannyolccal. Igaza lett az akkor m\u00e9g fiatal Daniel Cohn-Benditnek: <\/strong>\u201ekultur\u00e1lis \u00e9rtelemben gy\u0151zt\u00fcnk.\u201d Igaza lett, mert n\u00e9zeteik \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 vil\u00e1gn\u00e9zett\u00e9 \u00e1lltak \u00f6ssze, \u00e9s ezt k\u00f6zvet\u00edtette \u00e9s k\u00f6zvet\u00edti mai is a \u201etudatipar,\u201d mi pedig semmit sem tesz\u00fcnk ellne. Nem mellesleg a kapitalizmus nyert az eg\u00e9szb\u0151l a legt\u00f6bbet, mert a \u201ev\u00e1ltoztasd meg az \u00e9letedet\u201d a t\u0151ke\u00e1raml\u00e1s szlogenje is lehetne. Az \u00e9rt\u00e9kek \u00e1lland\u00f3 v\u00e1ltoz\u00e1sa ugyanis a multinacion\u00e1lis kapitalizmus el\u0151felt\u00e9tele. \u00cdgy igazol\u00f3dott Lenin meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sa: <\/strong>\u201evannak, akik nem tudj\u00e1k, de teszik, \u00e9s hasznos idi\u00f3t\u00e1kul szolg\u00e1lnak azoknak, akik tudj\u00e1k, de nem teszik.\u201d Igen, 1968 \u00f3ta az \u00faj t\u00edpus\u00fa baloldalis\u00e1g\u00a0 – noha nem annak indult – az \u00faj t\u00edpus\u00fa kapitalizmus ideol\u00f3gi\u00e1ja lett.<\/p>\n

\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0 A jobboldal pedig veres\u00e9get szenvedett, m\u00e9g akkor is, ha az az\u00f3ta eltelt id\u0151 nagyobb r\u00e9sz\u00e9ben hatalmon volt. Furcs\u00e1nak t\u0171nhet az a meg\u00e1llap\u00edt\u00e1s, hogy a neokonzervat\u00edv Reagan-Thatcher p\u00e1ros a 80-as \u00e9vekben a p\u00e9nz\u00fcgyi k\u00fczdelmet \u00e9s a hidegh\u00e1bor\u00fat megnyerte, de a kultur\u00e1lis harcot elvesz\u00edtette. N\u00e9zz\u00fcnk csak k\u00f6r\u00fcl a vil\u00e1gban, \u00e9s l\u00e1tni fogjuk, hogy a ma ember\u00e9nek mentalit\u00e1sa nagyon m\u00e1s, mint amit ak\u00e1r csak h\u00fasz-harminc \u00e9vvel ezel\u0151tt elk\u00e9pzelt\u00fcnk. A legszomor\u00fabb, hogy a nyugati kereszt\u00e9nydemokr\u00e1cia n\u00e9mi k\u00e9s\u00e9ssel ugyan, de szint\u00e9n a neoliberalizmus \u00e1ltal kik\u00f6vezett \u00fatra l\u00e9pett, amikor t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt betartja a \u201epolitikai korrekts\u00e9get,\u201d hirdeti a melegjogokat \u00e9s t\u00e1mogatja a migr\u00e1ci\u00f3t. Ez m\u00e1r a beh\u00f3dol\u00e1s. A k\u00e9rd\u00e9s az, hogy sz\u00f3 n\u00e9lk\u00fcl\u00a0 t\u0171rhetj\u00fck-e mindezt, \u00e9s nek\u00fcnk is be kell h\u00f3dolnunk? A szerz\u0151 szerint a t\u00f6rt\u00e9nteken tanulva, az \u0151 m\u00f3dszereiket is felhaszn\u00e1lva fel kell venn\u00fcnk a keszty\u0171t, mert a dolgok m\u00e9g visszaford\u00edthat\u00f3k.<\/p>\n

( A szerz\u0151 kit\u00e9r a magyarorsz\u00e1gi fejlem\u00e9nyekre is. N\u00e1lunk a forgat\u00f3k\u00f6nyvet Konr\u00e1d Gy\u00f6rgy \u00e9s Szel\u00e9nyi Iv\u00e1n m\u00e1r a 70-es \u00e9vekben meg\u00edrta. Szerint\u00fck a szocialista viszonyokkal el\u00e9gedetlen technokrata nomenklat\u00far\u00e1val kell sz\u00f6vets\u00e9get k\u00f6tnie az \u201eideol\u00f3gia termel\u00e9sben\u201d j\u00e1rtas, liber\u00e1lis \u201ekritikai\u201d ellenz\u00e9knek. A technokrat\u00e1knak meg kell hagyni a privatiz\u00e1ci\u00f3t, m\u00edg a liber\u00e1lis \u00e9rtelmis\u00e9g megszerzi a Kult\u00far\u00e1t. \u201eA technokr\u00e1cia hi\u00e1ba hiszi, hogy v\u00e9g\u00fcl \u0151 szerzi meg a hatalmat, mert a kritikai ellenz\u00e9k a fej\u00e9re fog n\u0151ni.\u201d)<\/p>\n

A k\u00f6nyvet mindenkinek melegen aj\u00e1nlom, noha n\u00e9gysz\u00e1z oldal \u00e1ttanulm\u00e1nyoz\u00e1sa n\u00e9mi f\u00e1radts\u00e1ggal j\u00e1r. (JM)<\/p>\n

x x x x x x x x x x x x<\/p>\n

HELY\u00dcNK AZ EUR\u00d3PAI UNI\u00d3BAN<\/p>\n

Az imm\u00e1ron sz\u00e1zharminc \u00e9ve halott Marx ugyancsak el\u00e9gedetten simogatn\u00e1 bozontos szak\u00e1ll\u00e1t, ha hallan\u00e1 az Eur\u00f3pai Uni\u00f3s v\u00e1laszt\u00e1sok kamp\u00e1ny\u00e1ban elhangzottakat, mert noha korunkban a marxizmus minden t\u00e9tel\u00e9t m\u00e9g egykori k\u00f6vet\u0151i is elavultnak min\u0151s\u00edtik, legf\u0151bb gondolata, a t\u00e1rsadalom gazdas\u00e1gi alapjair\u00f3l vallott felfog\u00e1sa most \u00fcli diadal\u00e1t. M\u00e1ra v\u00e1lt uralkod\u00f3v\u00e1 \u2013 sokszor nem is tudatosan \u2013 az emberek gondolkod\u00e1s\u00e1ban az a materialista felfog\u00e1s, hogy a gazdas\u00e1g a d\u00f6nt\u0151, minden m\u00e1s csak ezen alapok \u00e1ltal meghat\u00e1rozott fel\u00e9p\u00edtm\u00e9ny. A vit\u00e1kban elhangz\u00f3 \u00e9rvek j\u00f3szerivel mind gazdas\u00e1gi term\u00e9szet\u0171ek: milyen t\u00e1mogat\u00e1st rem\u00e9lhet\u00fcnk (vagy nem rem\u00e9lhet\u00fcnk), mekkora \u201em\u0171k\u00f6d\u0151\u201d t\u0151ke j\u00f6het ide, h\u00e1ny sz\u00e1zal\u00e9kos lesz a gazdas\u00e1gi n\u00f6veked\u00e9s, milyen m\u00e9rt\u00e9kben n\u0151het a GDP, hogyan alakulhatnak a re\u00e1lb\u00e9rek, meg a nyugd\u00edjak. M\u00e9g az \u00fagynevezett jobbk\u00f6z\u00e9p gondolkod\u00e1s\u00e1ban is domin\u00e1l\u00f3v\u00e1 v\u00e1lt az a f\u00f6ldh\u00f6zragadt szeml\u00e9let, amely az anyagi j\u00f3l\u00e9tet tekinti az \u00e1ltal\u00e1ban vett emberi j\u00f3l\u00e9t m\u00e9rc\u00e9j\u00e9nek, \u00e9s – minden ellenkez\u0151 ir\u00e1ny\u00fa tapasztalat ellen\u00e9re \u2013 hiszi, hogy ez v\u00e9gs\u0151 soron megold minden m\u00e1s probl\u00e9m\u00e1t is. Mennyivel ink\u00e1bb \u00edgy van ez a baloldali gondolkod\u00e1sban, amely materialista felfog\u00e1s\u00e1b\u00f3l kifoly\u00f3lag term\u00e9szetesnek veszi, hogy a j\u00f3l\u00e9t p\u00e9nzben m\u00e9rhet\u0151. Sz\u00e1munkra, kereszt\u00e9ny-konzervat\u00edv-nemzeti elk\u00f6telezetts\u00e9g\u0171ek sz\u00e1m\u00e1ra a j\u00f3l\u00e9t valami eg\u00e9szen m\u00e1st jelent. Nem k\u00eds\u00e9rlem meg defini\u00e1lni ezt az \u00f6sszetett fogalmat, de \u00fagy \u00e9rzem, hogy nek\u00fcnk az \u00e9let min\u0151s\u00e9g\u00e9t jelenti, azt, hogy egy szabad, demokratikus, erk\u00f6lcs\u00f6s, igazs\u00e1gos, biztons\u00e1gos \u00e9s kultur\u00e1lt vil\u00e1gban term\u00e9szetesen lehet\u0151leg anyagilag is j\u00f3l \u00e9lj\u00fcnk. Sz\u00f3ba ker\u00fclnek egy\u00e1ltal\u00e1n ilyen szempontok, net\u00e1n sz\u00e1nd\u00e9kosan hallgatj\u00e1k el el\u0151l\u00fcnk? Felmer\u00fcl benn\u00fcnk n\u00e9ha a gyan\u00fa, hogy ezeken a ter\u00fcleteken tal\u00e1n az \u00e1ltalunk sokszor irigyelt Nyugaton sem jobb a helyzet. N\u00e9zz\u00fck meg v\u00e1zlatosan, hogyan is \u00e1llunk ezekben a dolgokban.<\/p>\n

Sokszor \u00e9rezz\u00fck \u00fagy, hogy szabads\u00e1gunk n\u00f6veked\u00e9se csak l\u00e1tsz\u00f3lagos: b\u00e1r sok minden szabad, egyre kevesebb \u00e1ll a m\u00f3dunkban. Az eur\u00f3pai polg\u00e1r az\u00e9rt harcolt \u00e9vsz\u00e1zadokon kereszt\u00fcl a feudalizmus er\u0151ivel szemben, hogy a t\u00f6rv\u00e9nyeket, amelyek szigor\u00fa keretet adnak eg\u00e9sz \u00e9let\u00e9nek, ne a feje felett alkoss\u00e1k meg. Ma az egyes \u00e1llamokra \u00e9rv\u00e9nyes t\u00f6rv\u00e9nyek 80 %-\u00e1t senki \u00e1ltal nem meg nem v\u00e1lasztott b\u00fcrokrat\u00e1k ugyancsak senki \u00e1ltal nem v\u00e1lasztott p\u00e9nzemberek sugallat\u00e1ra \u00e1ttekinthetetlen mechanizmusokon kereszt\u00fcl Br\u00fcsszelben hozz\u00e1k, \u00e9s \u2013 n\u00e9mi ir\u00f3ni\u00e1val sz\u00f3lva \u2013 a nemzeti korm\u00e1nyok m\u00e1r csak lobbiz\u00f3 irodak\u00e9nt m\u0171k\u00f6dnek. Ez lenne a szabads\u00e1g, ez lenne modern korunk \u00fajfajta demokr\u00e1ci\u00e1ja?<\/p>\n

Szeretj\u00fck a mai magyar val\u00f3s\u00e1g erk\u00f6lcstelens\u00e9g\u00e9\u00e9rt az elm\u00falt 40 \u00e9vet okolni, de t\u00e1rgyilagosan szeml\u00e9lve a dolgot, felt\u00f6r a k\u00e9tely, hogy a Nyugat tal\u00e1n m\u00e1sk\u00e9nt erk\u00f6lcstelen, mint a \u201el\u00e9tez\u0151 szocializmus\u201d volt, mert gondolkoz\u00e1sm\u00f3dj\u00e1t t\u00f6nkre tette az \u00f6nz\u00e9s \u00e9s a haszonelv\u0171s\u00e9g. Sokan hangoztatt\u00e1k a mi oldalunkon \u00e1ll\u00f3k, hogy a \u201ekereszt\u00e9ny Eur\u00f3p\u00e1hoz\u201d akarnak tartozni. Milyen kereszt\u00e9ny Eur\u00f3p\u00e1r\u00f3l besz\u00e9ltek? Arr\u00f3l, ahol m\u00e1r nem az \u00e9rt\u00e9kek, hanem az \u00e9rdekek \u00e9s a p\u00e9nz uralkodnak? Tal\u00e1n jobb is, hogy nem hivatkozik a kereszt\u00e9ny gy\u00f6kereire az a Nyugat, amelyik nem Irgalmas Szamarit\u00e1nus m\u00f3dj\u00e1ra seg\u00edti az elmaradt Keletet, hanem f\u00e9lgyarmatt\u00e1 t\u00e9ve \u0151ket, az utols\u00f3 b\u0151rt is igyekszik leh\u00fazni r\u00f3luk. Ha pedig ellen\u00e1llni pr\u00f3b\u00e1lunk \u2013 p\u00e9ld\u00e1ul meg akarjuk v\u00e9deni a szuverenit\u00e1sunkat\u2013 akkor hamar megkapjuk, hogy sem demokrat\u00e1k, sem \u201eeur\u00f3p\u00e9erek\u201d nem vagyunk. Eur\u00f3pa m\u00e1ra materialist\u00e1v\u00e1 \u00e9s liber\u00e1liss\u00e1 v\u00e1lt, \u00e9s semmi k\u00f6ze a kereszt\u00e9ny erk\u00f6lcsis\u00e9ghez.<\/p>\n

A t\u00e1rsadalmi igazs\u00e1goss\u00e1g fogalma a kereszt\u00e9ny felfog\u00e1s szerint eredetileg azt jelentette, hogy az egy\u00e9n megbecs\u00fclts\u00e9g\u00e9t az hat\u00e1rozta meg, hogy mit \u00e9s mennyit tett a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g jav\u00e1ra. \u00dagy \u00e9rzem, hogy aki ilyen gondolatokat egy\u00e1ltal\u00e1n felvet, az ma nevets\u00e9g t\u00e1rgy\u00e1v\u00e1 v\u00e1lik eg\u00e9sz Eur\u00f3p\u00e1ban. Mert ma az \u00fcgyesked\u0151k, az \u00fczletel\u0151k, a spekul\u00e1nsok kor\u00e1t \u00e9lj\u00fck. Ami pedig a valaha l\u00e9trej\u00f6tt legfejlettebb kult\u00far\u00e1t, az eur\u00f3pai kult\u00far\u00e1t illeti, az \u2013 a bej\u00f6v\u0151 filmeket \u00e9s a k\u00fclf\u00f6ldi TV ad\u00f3kat n\u00e9zve \u2013 \u00fagy t\u0171nik, hogy a szem\u00fcnk el\u0151tt fullad bele a pop-szex-er\u0151szak h\u00e1rmassal jellemzett szennykult\u00fara mocsar\u00e1ba. De nem \u00e1llunk jobban a \u201ebiztons\u00e1g\u201d dolg\u00e1ban sem, mert az EU-s v\u00e1laszt\u00e1sok mindenhol azt mutatt\u00e1k, hogy az eur\u00f3pai v\u00e1laszt\u00f3polg\u00e1r elbizonytalanod\u00e1s\u00e1t nem holmi \u201eszeg\u00e9nys\u00e9g,\u201d hanem a perspekt\u00edv\u00e1tlans\u00e1g, a migr\u00e1ci\u00f3 \u00e1ltal okozott s\u00falyos vesz\u00e9lyek, \u00e9s a j\u00f6v\u0151 teljes kisz\u00e1m\u00edthatatlans\u00e1g\u00e1nak a tudata okozza.<\/p>\n

Sorozatban hangzanak el hamis t\u00f6rt\u00e9nelmi p\u00e1rhuzamok. Szent Istv\u00e1nra hivatkoznak, aki ezer \u00e9vvel ezel\u0151tt \u2013 szerint\u00fck \u2013 Eur\u00f3p\u00e1hoz csatlakozott. Ez \u00edgy nem igaz! Szent Istv\u00e1n a kereszt\u00e9nys\u00e9ghez, a kereszt\u00e9ny eszmek\u00f6rh\u00f6z csatlakozott, de soha semmit sem adott fel orsz\u00e1ga f\u00fcggetlens\u00e9g\u00e9b\u0151l, nem \u00e1rus\u00edtotta ki idegeneknek az orsz\u00e1g termel\u0151 vagyon\u00e1t, nem t\u0171rte, hogy t\u00f6rv\u00e9nyeinket k\u00fclhonban hozz\u00e1k meg, \u00e9s hal\u00e1la el\u0151tt orsz\u00e1g\u00e1t a Sz\u0171zany\u00e1nak, nem a pedig Vil\u00e1gbanknak aj\u00e1nlotta fel. M\u00e1rcius 15. kapcs\u00e1n is hallunk olyan sz\u00f3lamokat, hogy az 1848-ban megfogalmazott polg\u00e1ri fejl\u0151d\u00e9s ir\u00e1nti v\u00e1gy most az EU-ban teljesedik be. K\u00e9ptelen ferd\u00edt\u00e9s: ez a nap mind\u00e9g a nemzeti f\u00fcggetlens\u00e9g k\u00f6vetel\u00e9s\u00e9re eml\u00e9keztet, nem pedig holmi beolvad\u00e1si \u2013 vagy ahogy mostans\u00e1g sunyi m\u00f3don mondj\u00e1k: integr\u00e1l\u00f3d\u00e1si \u2013 t\u00f6rekv\u00e9sekre. Term\u00e9szetesnek tartom, hogy az EU-b\u00f3l nem l\u00e9phet\u00fcnk ki, mert a p\u00e9nzvil\u00e1g olyan k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeket hozott l\u00e9tre, hogy bel\u00fcl sem j\u00f3, de k\u00edv\u00fcl m\u00e9g rosszabb. Csak egyet lehet tenni, harcolni kell az EU-nak a norm\u00e1lis ir\u00e1nyba val\u00f3 ford\u00edt\u00e1s\u00e1\u00e9rt, az eredeti elk\u00e9pzel\u00e9sek vissza\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1\u00e9rt. Sokan hangoztatj\u00e1k, hogy a \u201efejl\u0151d\u00e9s\u00fcnk\u201d csak az EU-ban van biztos\u00edtva. Term\u00e9szetesen eleve is csak gazdas\u00e1gi fejl\u0151d\u00e9sre gondolhatunk \u2013 b\u00e1r szemmel l\u00e1that\u00f3an ezen a t\u00e9ren is ink\u00e1bb folyamatosan lemaradunk \u2013 mert az ottani Big Brothers-eken \u00e9s Val\u00f3 Vil\u00e1g-okon hossz\u00fa \u00e9vek \u00f3ta nevelked\u0151, \u00e9s az egynem\u0171ek \u201eh\u00e1zass\u00e1g\u00e1t\u201d t\u00f6rv\u00e9nyes\u00edt\u0151 dekadens Nyugatot \u00f6nmagunkt\u00f3l kultur\u00e1lisan \u00e9s erk\u00f6lcsileg alulm\u00falni aligha tudn\u00e1nk. Eur\u00f3pa szeml\u00e9letm\u00f3dja anyagias, \u00e9letc\u00e9lja a fogyaszt\u00e1s, \u00e9rt\u00e9krendje a minden \u00e1ron val\u00f3 szem\u00e9lyes karrier, erk\u00f6lcse az \u00f6nz\u00e9s, kult\u00far\u00e1ja a teljes \u00f6sszeoml\u00e1s sz\u00e9l\u00e9n \u00e1ll.<\/p>\n

Sz\u00e1momra azonban a legink\u00e1bb visszatasz\u00edt\u00f3, hogy az Eur\u00f3pai Uni\u00f3ban gazdas\u00e1gi k\u00e9nyszerrel tudatosan \u00e9s tervszer\u0171en \u00f6sszekeverik \u00e9s feloldj\u00e1k a n\u00e9peket \u00e9s a kult\u00far\u00e1kat. Minden int\u00e9zked\u00e9s, – liberaliz\u00e1ci\u00f3, migr\u00e1ci\u00f3, jogharmoniz\u00e1ci\u00f3 stb. \u2013 efel\u00e9 ir\u00e1nyul. Sokszor nem is titkolj\u00e1k, hogy az egys\u00e9ges \u201eeur\u00f3pai n\u00e9p\u201d l\u00e9trehoz\u00e1sa a c\u00e9l. Pedig senki egyetlen p\u00e9ld\u00e1t sem tud felhozni a t\u00f6rt\u00e9nelemb\u0151l, ahol a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 kult\u00far\u00e1j\u00fa, \u00e9s ez\u00e9rt k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 mentalit\u00e1s\u00fa emberek k\u00f6z\u00f6tt ne lettek volna s\u00falyos ellent\u00e9tek, s\u0151t ny\u00edlt ellens\u00e9gesked\u00e9sek. Kereszt\u00e9nyk\u00e9nt vallom, hogy sz\u00fcks\u00e9g van a toleranci\u00e1ra, de a tolerancia v\u00e9gs\u0151 soron \u00e1ldozathozatal, \u00e9s aki tudatosan hoz l\u00e9tre olyan helyzeteket, hogy az embereknek folyamatosan alkalmazkodnia kelljen, az gonosztev\u0151, az emberis\u00e9g ellens\u00e9ge. Tudom, most sokan felh\u00f6rd\u00fclnek: idegengy\u0171l\u00f6let! R\u00e1galom, nincs ebben semmi gy\u0171l\u00f6let, csak a t\u00f6bb ezer \u00e9ve lesz\u0171rt b\u00f6lcsess\u00e9g: mindenki a hasonl\u00f3k k\u00f6z\u00f6tt \u00e9rzi j\u00f3l mag\u00e1t. A n\u00e9peket a t\u00f6rt\u00e9nelmi fejl\u0151d\u00e9s hozta l\u00e9tre, \u00e9s \u00e9ppen a m\u00f6g\u00f6tt\u00fcnk hagyott sz\u00e1zad esem\u00e9nyei igazolt\u00e1k, hogy ennek a menet\u00e9be val\u00f3 durva beavatkoz\u00e1s tragikus k\u00f6vetkezm\u00e9nyekkel j\u00e1r. Akkor mi\u00e9rt teszik m\u00e9gis? K\u00e9t f\u0151 akad\u00e1ly \u00e1ll m\u00e9g a vil\u00e1g \u00faj urai el\u0151tt ahhoz, hogy megszerezz\u00e9k a tot\u00e1lis hatalmat. Az egyik a t\u00f6rt\u00e9nelmi egyh\u00e1zak, amelyeket folyamatosan gyeng\u00edtenek a szekt\u00e1k t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val, a m\u00e1sik a nemzet\u00e1llamok. Ma m\u00e1r Nyugat-Eur\u00f3pa sz\u00e1mos orsz\u00e1g\u00e1ban a lak\u00f3ss\u00e1g harmada bev\u00e1ndorl\u00f3, vagy azok k\u00f6zvetlen lesz\u00e1rmazottja, \u00e9s ar\u00e1nyuk \u00e1lland\u00f3an n\u0151, mik\u00f6zben a felsz\u00edn alatt egyre jobban izzik a fesz\u00fclts\u00e9g. Nem \u00e1llunk messze att\u00f3l, amit sok t\u00e1rsadalomtud\u00f3s megj\u00f3solt, hogy a XXI. sz\u00e1zad az orsz\u00e1gokon bel\u00fcli etnikumok h\u00e1bor\u00fainak a korszaka lesz. Mi\u00e9rt k\u00e9nyszer\u00edtik ki mindezt? A c\u00e9l val\u00f3j\u00e1ban az \u201eosszad meg \u00e9s uralkodj\u201d elvnek a leg\u00fajabb \u00e9s legaljasabb v\u00e1ltozata, amikor az oszt\u00f3vonal m\u00e1r nem az egyes n\u00e9pek vagy oszt\u00e1lyok k\u00f6z\u00f6tt h\u00faz\u00f3dik, hanem azokon bel\u00fcl, az egy\u00e9nek k\u00f6z\u00f6tt. Ha az emberek az egym\u00e1s k\u00f6z\u00f6tti ellent\u00e9tekkel vannak elfoglalva, a nemzet egys\u00e9ges fell\u00e9p\u00e9se lehetetlenn\u00e9 v\u00e1lik. Az Eur\u00f3pai Uni\u00f3 kereszt\u00e9nydemokrata kigondol\u00f3i \u2013 Schuman, Adenauer, DeGasperi \u2013 valamikor nem \u00edgy k\u00e9pzelt\u00e9k. \u0150k f\u00fcggetlen nemzetek testv\u00e9ri k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u00e9r\u0151l \u00e1lmodtak.<\/p>\n

(J\u00e1ky Mikl\u00f3s)<\/p>\n\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A\u00a0 kult\u00fara nem sz\u00ednfolt a \u201esoksz\u00edn\u0171s\u00e9g palett\u00e1j\u00e1n\u201d, ahogy a liber\u00e1lis felfog\u00e1s vallja, hanem az ember legbels\u0151bb saj\u00e1tja, amelynek szem\u00fcveg\u00e9n kereszt\u00fcl l\u00e1tja a vil\u00e1got, amely szerint gondolkodik, \u00e9rt\u00e9kel, \u00edt\u00e9l \u00e9s c\u00e9lokat t\u0171z ki maga el\u00e9. Kult\u00far\u00e1ja m\u00e1r az \u00e1llatvil\u00e1gb\u00f3l kiemelked\u0151 \u0151sembernek … Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz…. →<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"parent":0,"menu_order":2,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"footnotes":""},"class_list":["post-16","page","type-page","status-publish","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"http:\/\/keresztenyszocialis-forum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/16","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"http:\/\/keresztenyszocialis-forum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"http:\/\/keresztenyszocialis-forum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/keresztenyszocialis-forum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/keresztenyszocialis-forum.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=16"}],"version-history":[{"count":27,"href":"http:\/\/keresztenyszocialis-forum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/16\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":317,"href":"http:\/\/keresztenyszocialis-forum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/16\/revisions\/317"}],"wp:attachment":[{"href":"http:\/\/keresztenyszocialis-forum.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=16"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}