{"id":18,"date":"2013-02-17T12:25:41","date_gmt":"2013-02-17T11:25:41","guid":{"rendered":"http:\/\/keresztenyszocialis-forum.hu\/?page_id=18"},"modified":"2025-11-19T18:34:20","modified_gmt":"2025-11-19T17:34:20","slug":"oktatas","status":"publish","type":"page","link":"http:\/\/keresztenyszocialis-forum.hu\/?page_id=18","title":{"rendered":"Oktat\u00e1s"},"content":{"rendered":"

<\/p>\n

<\/p>\n

N\u00c9H\u00c1NY GONDOLAT AZ OKTAT\u00c1S K\u00c9RD\u00c9S\u00c9HEZ<\/strong>.<\/span><\/p>\n

Ami\u00f3ta a pedag\u00f3gia l\u00e9tezik (a klasszikus g\u00f6r\u00f6g id\u0151k \u00f3ta, vagy tal\u00e1n m\u00e1r az el\u0151tt is) az iskola feladata els\u0151sorban a nevel\u00e9s volt, vagyis az, hogy a t\u00e1rsadalom sz\u00e1m\u00e1ra \u00e9rt\u00e9kes \u00e9s hasznos embereket neveljen, akik maguk is k\u00e9pesek tartalmas, boldog \u00e9letet \u00e9lni. Ezekhez az alapvet\u0151 szempontokhoz igaz\u00edtott\u00e1k az \u00e1ltal\u00e1nos m\u0171velts\u00e9get ad\u00f3 \u00e9s a szakmai ismeretek oktat\u00e1s\u00e1t. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen fontos lenne ugyanez a mai \u00f6sszezavarodott, rendk\u00edv\u00fcl gyorsan v\u00e1ltoz\u00f3 vil\u00e1gunkban, amelyben eligazodni csak helyes vil\u00e1gn\u00e9zet, szil\u00e1rd \u00e9rt\u00e9krend, nagy m\u0171velts\u00e9g, a rejtett \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sek ismeret\u00e9nek birtok\u00e1ban lehet. ( Ez\u00e9rt tartom fontosabbnak az egy\u00e9bk\u00e9nt \u00e1lland\u00f3an v\u00e1ltoz\u00f3 \u00fagynevezett „hasznos\u00edthat\u00f3 tud\u00e1s ” oktat\u00e1sa helyett \u00e1ltal\u00e1nos m\u0171velts\u00e9get, a t\u00e1rsadalmi \u00e9s term\u00e9szeti folyamatokr\u00f3l \u00e1ttekint\u00e9st adni.) Ezek n\u00e9lk\u00fcl az ember, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen egy fiatalember, ide-oda h\u00e1ny\u00f3dik a r\u00e1z\u00fadul\u00f3 ellent\u00e9tes inform\u00e1ci\u00f3k \u00e9s r\u00e1hat\u00e1sok tenger\u00e9ben. A nevel\u00e9snek k\u00e9tir\u00e1ny\u00fanak kell lennie :\u00a0 mindenek el\u0151tt sz\u00fcks\u00e9gesek az erk\u00f6lcsi tulajdons\u00e1gok, mint t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a becs\u00fcletess\u00e9g, m\u00e1sok, a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g tisztelete \u00e9s szolg\u00e1lata, m\u00e1sr\u00e9szt az alapvet\u0151 emberi tulajdons\u00e1gok, mint szorgalom, akarater\u0151, \u00f6nfegyelem.\u00a0 Manaps\u00e1g azonban a liber\u00e1lis szeml\u00e9let olyan m\u00e9rt\u00e9kben eluralkodott, hogy nevel\u00e9s az iskol\u00e1ban gyakorlatilag m\u00e1r nem is lehets\u00e9ges, csak bizonyos t\u00e1rgyi ismeretek k\u00f6zl\u00e9se, ami meg is l\u00e1tszik az ifj\u00fas\u00e1g viselked\u00e9s\u00e9n, \u00e9rt\u00e9krendj\u00e9n, eg\u00e9sz \u00e9letvitel\u00e9n. A liberalizmus irt\u00f3zik minden m\u00e1s vil\u00e1gn\u00e9zett\u0151l, csak az egy\u00e9n szabads\u00e1g\u00e1t, az egy\u00e9n jogait hangs\u00falyozza, \u00e9s valamif\u00e9le zavaros, defini\u00e1latlan \u201e\u00f6nmegval\u00f3s\u00edt\u00e1st\u201d hirdet, amelyben nincs helye a m\u00e1sik ember szolg\u00e1lat\u00e1nak. V\u00e9lem\u00e9nyem szerint a kereszt\u00e9nydemokr\u00e1cia alapfeladata az lenne, hogy mindenben szembe menjen a liberalizmussal, hangs\u00falyozva, hogy jogok \u00e9s k\u00f6teless\u00e9gek \u00f6sszetartoznak, hogy az emberi cselekedetek \u00e9rt\u00e9k\u00e9t nem az egy\u00e9ni siker adja, hanem az, hogy milyen m\u00e9rt\u00e9kben v\u00e1lik az a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g jav\u00e1ra. <\/span><\/p>\n

\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0 <\/span>Folytonosan halljuk, hogy az iskolai rend \u00e9s fegyelem annyira meglazult, hogy az m\u00e1r nemhogy a nevel\u00e9st de az oktat\u00e1st is vesz\u00e9lyezteti Az oktat\u00e1s-nevel\u00e9s a t\u00e1rsadalom egyik legfontosabb feladata, amelyet \u2013 hasonl\u00f3an minden fontos tev\u00e9kenys\u00e9ghez \u2013 csak rendezett k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt lehet eredm\u00e9nyesen v\u00e9gezni. \u00c9ppen a pedag\u00f3gia alapvet\u0151 fontoss\u00e1ga miatt a fegyelmez\u00e9st nem lehet a tan\u00e1r ilyen ir\u00e1ny\u00fa k\u00e9pess\u00e9geire b\u00edzni, m\u00e9g \u00f6nmag\u00e1ban az iskola sem elegend\u0151 ehhez, az eg\u00e9sz t\u00e1rsadalomnak kell \u0151rk\u00f6dnie azon, hogy az iskol\u00e1kban rend \u00e9s fegyelem uralkodjon. M\u00e1ra azonban a liber\u00e1lis felfog\u00e1s kivett minden fegyelmez\u00e9si eszk\u00f6zt a tan\u00e1r kez\u00e9b\u0151l, mik\u00f6zben \u00e1lnok m\u00f3don azt hangoztatja, hogy a tan\u00e1rok alkalmatlans\u00e1ga az oka mindennek, \u00e9s sz\u00f3t sem lehet ejteni arr\u00f3l, hogy tal\u00e1n a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g \u00e9rdekeit semmibe vev\u0151, csak az egy\u00e9n jogait hangs\u00falyoz\u00f3 szeml\u00e9letben van a hiba. Felt\u00e9tlen\u00fcl el kell \u00e9rni, hogy azokat (oszt\u00e1lyonk\u00e9nt \u00e1ltal\u00e1ban csak egy-k\u00e9t gyereket), akik m\u00e9telyezik az oszt\u00e1ly l\u00e9gk\u00f6r\u00e9t, minden tov\u00e1bbi n\u00e9lk\u00fcl el lehessen t\u00e1vol\u00edtani. Meggy\u0151z\u0151d\u00e9sem, hogy en\u00e9lk\u00fcl haj\u00f3t\u00f6r\u00e9st szenved minden er\u0151fesz\u00edt\u00e9s\u00fcnk.<\/span><\/p>\n

\u00a0<\/span>\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0 \u00d3ri\u00e1si harcok \u00e1r\u00e1n siker\u00fclt k\u00f6telez\u0151v\u00e9 tenni az erk\u00f6lcs (vagy v\u00e1laszthat\u00f3 m\u00f3don a hittan) <\/span>oktat\u00e1s\u00e1t. Vegy\u00fck azonban \u00e9szre, hogy a ma uralkod\u00f3 liber\u00e1lis szeml\u00e9let eg\u00e9szen m\u00e1s erk\u00f6lcsis\u00e9get k\u00e9pvisel, mint mi, az\u00e9rt nagyon sok harcot kell m\u00e9g megv\u00edvnunk, am\u00edg esetleg egyszer majd nek\u00fcnk is megfelel\u0151, egys\u00e9ges erk\u00f6lcsi felfog\u00e1st oktathatunk minden\u00fctt. A f\u0151 probl\u00e9m\u00e1t abban l\u00e1tom, hogy az erk\u00f6lcs\u00f6t val\u00f3j\u00e1ban nem oktatni kell, hanem arra kell nevelni, viszont a gyereket egyar\u00e1nt neveli a sz\u00fcl\u0151, az iskola \u00e9s az eg\u00e9sz \u0151t k\u00f6r\u00fclvev\u0151 k\u00f6rnyezet minden r\u00e1hat\u00e1sa. M\u00e1rpedig, ahogy egyszer egy pedag\u00f3gia t\u00e1rgy\u00fa cikkben olvastam<\/span>: \u201eamit a pedag\u00f3gus napk\u00f6zben \u00e9hb\u00e9r\u00e9rt fel\u00e9p\u00edtett, azt a telev\u00edzi\u00f3 este milli\u00f3k\u00e9rt lerombolja.\u201d Ebb\u0151l pedig az k\u00f6vetkezik, hogy az erk\u00f6lcsre nevel\u00e9s t\u00f6bb ann\u00e1l, mint n\u00e9h\u00e1ny k\u00f6telez\u0151 \u00f3ra bevezet\u00e9se, az csak a t\u00e1rsadalom \u00e1ltal\u00e1nos erk\u00f6lcsi v\u00e1ls\u00e1g\u00e1nak lek\u00fczd\u00e9s\u00e9vel egy\u00fctt oldhat\u00f3 meg.<\/span><\/p>\n

\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0 <\/span>A j\u00f6v\u0151 gener\u00e1ci\u00f3 nevel\u00e9se az egyik legfontosabb \u2013ha nem a legfontosabb \u2013 strat\u00e9giai k\u00e9rd\u00e9s. Nem v\u00e9letlen, hogy az SzDSz minden hatalomra ker\u00fcl\u00e9s\u00fck alkalm\u00e1val ragaszkodott az oktat\u00e1si t\u00e1rc\u00e1hoz. \u0150k ugyanis pontosan tudj\u00e1k, hogy mit akarnak, mert a liberalizmus vil\u00e1gn\u00e9zet, k\u00e1ros, hazug, torz vil\u00e1gn\u00e9zet, de kidolgozott vil\u00e1gn\u00e9zet, amellyel csak a mi kereszt\u00e9ny vil\u00e1gn\u00e9zet\u00fcnk sz\u00e1llhat szembe. V\u00e1llalnunk kell a harcot.\u00a0\u00a0 <\/span>(JM)<\/span><\/p>\n

x x x x x<\/p>\n

\u00c1lljon itt egy tov\u00e1bbi adal\u00e9k arra vonatkoz\u00f3an, hogy hova vezet a liber\u00e1lis nevel\u00e9s.<\/p>\n

Konrad Lorenz Nobel d\u00edjas tud\u00f3s (etol\u00f3gus) \u00edrja \u00a0\u201eA civiliz\u00e1lt emberis\u00e9g nyolc hal\u00e1los b\u0171ne\u201d c\u00edm\u0171, a maga nem\u00e9ben zseni\u00e1lis k\u00f6nyvecsk\u00e9j\u00e9ben, hogy \u201ea fiatalok ezrei v\u00e1ltak szerencs\u00e9tlen neurotikusokk\u00e1 a teljesen szabadelv\u0171 nevel\u00e9si m\u00f3dszerek k\u00f6vetkezt\u00e9ben.\u201d \u00a0<\/i>Majd \u00edgy folytatja: \u201ehagytuk, hogy az \u00e9rt\u00e9krendet \u00e9s a hagyom\u00e1nyokat lerombolj\u00e1k, \u00e9s most el\u00e9rt\u00fcnk egy kritikus ponthoz, amikor a fiatalabb gener\u00e1ci\u00f3nak nemcsak azonosulnia nem siker\u00fcl t\u00f6bb\u00e9 az id\u0151sebbekkel, de \u0151ket kultur\u00e1lis \u00e9rtelemben meg\u00e9rteni sem k\u00e9pes. Ez\u00e9rt azut\u00e1n nem is hallgat semmiben sem az id\u0151sebbekre<\/i>.\u201d Hogy mindez hova vezet? Zygmunt Bauman Globaliz\u00e1ci\u00f3 c\u00edm\u0171 ugyancsak nagyszer\u0171 k\u00f6nyv\u00e9ben hoz fel p\u00e9ld\u00e1t korunk gy\u00f6k\u00e9rtelenn\u00e9 tett, magasabb \u00e9letc\u00e9lokt\u00f3l megfosztott fiataljair\u00f3l: \u201etizen\u00f6t \u00e9vesen a haja egyik nap v\u00f6r\u00f6s volt, m\u00e1snap sz\u0151ke, azut\u00e1n koromfekete, majd afrotincsekbe, ut\u00e1na patk\u00e1nyfarokba fonott, k\u00e9s\u0151bb berakott, \u00e9s azut\u00e1n eg\u00e9sz r\u00f6vidre ny\u00edrott. Ajkai b\u00edborv\u00f6r\u00f6sek, majd lil\u00e1k, v\u00e9g\u00fcl feket\u00e9k voltak. Arca falfeh\u00e9r, azut\u00e1n baracksz\u00edn\u0171, majd bronzsz\u00edn\u0171, mintha f\u00e9mmel lett volna bevonva. Kalandos \u00e1lmokat kergetve elhagyta otthon\u00e1t, amikor 16 \u00e9ves volt, hogy 26 \u00e9ves bar\u00e1tj\u00e1val \u00e9ljen. 19 \u00e9ves kor\u00e1ban visszat\u00e9rt az \u00e9desanyj\u00e1hoz k\u00e9t gyerekkel. \u00dclt a szob\u00e1ban, ahonnan h\u00e1rom \u00e9vvel kor\u00e1bban elmenek\u00fclt; a m\u00faltb\u00e9li popszt\u00e1rok kifakult fot\u00f3i m\u00e9g ott voltak a falon. Azt mondta, sz\u00e1z\u00e9vesnek \u00e9rzi mag\u00e1t. Mindent kipr\u00f3b\u00e1lt, amit az \u00e9let ny\u00fajtani tudott. Bel\u00fcl csak v\u00e9gtelen \u00fcress\u00e9get \u00e9rzett.\u201d<\/i><\/p>\n

\u00a0<\/span><\/span><\/p>\n

<\/p>\n

MEGD\u00d6BBENT\u0150!<\/p>\n

N\u00e9h\u00e1ny \u00e9vvel ezel\u0151tt d\u00f6bbenten \u00e1lltam az egyetemist\u00e1k (valamint a k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1s di\u00e1kok) t\u00fcntet\u00e9ssorozata el\u0151tt. Volt k\u00e9p\u00fck ny\u00edltan \u201er\u00f6gh\u00f6zk\u00f6t\u00f6tts\u00e9gnek\u201d \u00e9s jobb\u00e1gys\u00e1gnak nevezni, \u00e9s elt\u00f6rl\u00e9s\u00e9t k\u00f6vetelni annak a felt\u00e9telnek, amely a diploma ingyenes megszerz\u00e9s\u00e9t a n\u00e9h\u00e1ny \u00e9ves hazai munkav\u00e1llal\u00e1shoz k\u00f6ti. Sajn\u00e1latos m\u00f3don – az EU jogfelfog\u00e1sa k\u00f6vetkezt\u00e9ben – t\u00fcntet\u00e9ssorozatuk l\u00e9nyeg\u00e9ben sikerrel j\u00e1rt. \u00d6nz\u0151 m\u00f3don \u00fagy gondolt\u00e1k, \u00e9s ma is \u00fagy gondolj\u00e1k, hogy a t\u00e1rsadalomnak k\u00f6teless\u00e9ge \u0151ket ingyen felnevelni az \u00f3vod\u00e1t\u00f3l az egyetemig, majd m\u00e9g ingyen diplom\u00e1t is adni a kez\u00fckbe, na meg k\u00f6zben \u00f6szt\u00f6nd\u00edjat is, de nekik semmi viszontk\u00f6telezetts\u00e9g\u00fck sincsen nemhogy a haz\u00e1jukkal, de m\u00e9g a saj\u00e1t sz\u00fcleikkel szemben sem. \u00dagy v\u00e9lik, hogy sem a munk\u00e1jukkal, sem ad\u00f3fizet\u00e9s\u00fckkel nem kell seg\u00edteni n\u00e9p\u00fcket, meg\u00f6regedett sz\u00fcleik nyugd\u00edj\u00e1t pedig majd az itthon maradt \u201ebalekok\u201d ad\u00f3ja fogja fedezni. Ide vezetett az a liber\u00e1lis oktat\u00e1s, amely nem ad \u00e9rt\u00e9krendet, nem nevel, csup\u00e1n tant\u00e1rgyakat oktat, nem tudatos\u00edt olyan \u00f6r\u00f6k igazs\u00e1gokat, hogy az egy\u00e9n hossz\u00fa t\u00e1von csak saj\u00e1t k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u00e9vel egy\u00fctt boldogulhat, hogy minden emberi cselekedet \u00e9rt\u00e9km\u00e9r\u0151je az, hogy mennyire szolg\u00e1lja a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g jav\u00e1t. S\u0151t, aki ilyenekr\u0151l besz\u00e9l, az egyenesen nevets\u00e9g t\u00e1rgy\u00e1v\u00e1 v\u00e1lik a szem\u00fckben, mert a feln\u00f6v\u0151 fiatalok csak \u201ejogaikr\u00f3l\u201d tudnak, \u00e9s nem is hallottak arr\u00f3l, hogy jogok \u00e9s k\u00f6teless\u00e9gek \u00f6sszetartoznak. Nekem m\u00e9g azt tan\u00edtott\u00e1k, hogy el\u0151bb teljes\u00edtsd a k\u00f6teless\u00e9gedet, azut\u00e1n k\u00e9rhetsz (de akkor sem k\u00f6vetelhetsz.) Most pedig mindenki, de legf\u0151k\u00e9ppen a liber\u00e1lis m\u00e9dia azt sulykolja bel\u00e9j\u00fck, hogy \u201ene t\u00f6r\u0151dj az elavult sz\u00f3lamokkal, \u00e9lj \u00fagy, ahogy neked tetszik,\u201d \u201eval\u00f3s\u00edtsd meg \u00f6nmagadat,\u201d \u00e9s azt a t\u00e9vhitet sugallja, hogy a j\u00f3l\u00e9t puszt\u00e1n anyagi term\u00e9szet\u0171. A 19. sz\u00e1zadi \u201enemzeti liberalizmus\u201d nagy hazai k\u00e9pvisel\u0151i m\u00e9g arra figyelmeztettek, hogy \u201ene azt n\u00e9zd, hogy mit kaphatsz a haz\u00e1dt\u00f3l, hanem azt, hogy mit adhatsz neki,\u201d a mai elfajzott liberalizmus meg azt mondja, hogy \u201eott a haz\u00e1d, ahol t\u00f6bbet fizetnek.\u201d A legink\u00e1bb megd\u00f6bbent\u0151, s\u0151t egyenesen undor\u00edt\u00f3 az orvosok k\u00fclf\u00f6ldre v\u00e1ndorl\u00e1sa. Milyen hivat\u00e1studattal rendelkezik az, aki itt hagyja a betegeit a magasabb j\u00f6vedelem kedv\u00e9\u00e9rt? (Pedig m\u00e1r idehaza sem keresnek keveset.) Az egyetemre jelentkez\u00e9skor hangoztatj\u00e1k, hogy „szenved\u0151 embert\u00e1rsaikon akarnak seg\u00edteni,” de sejtem, hogy ezt m\u00e1r akkor sem \u0151szint\u00e9n mondj\u00e1k. Ha az EU-t\u00f6rv\u00e9nyek miatt nem is lehet ezt megakad\u00e1lyozni, akkor legal\u00e1bb nem ajn\u00e1rozni kellene \u0151ket, hanem a t\u00e1rsadalomnak m\u00e9ly megvet\u00e9s\u00e9t kellene ir\u00e1nyukba kifejezni.<\/p>\n

Amikor a di\u00e1kok, a k\u00f6vetkez\u0151 nemzed\u00e9k \u00e1ll\u00edt\u00f3lagos \u00e9rtelmis\u00e9ge ingyenes fels\u0151oktat\u00e1st k\u00f6vetel, akkor val\u00f3j\u00e1ban tiszt\u00e1ban vannak-e az orsz\u00e1g teljes\u00edt\u0151k\u00e9pess\u00e9g\u00e9vel? Tudatos\u00edtott\u00e1k-e benn\u00fck, hogy \u201etand\u00edjmentess\u00e9g\u00fck\u201d m\u00e1sok ad\u00f3j\u00e1b\u00f3l sz\u00e1rmazik, \u00e9s a p\u00e9nzt egy\u00e9b ter\u00fcletekr\u0151l kell elvonni? Az ember folyton szeg\u00e9ny sors\u00fa di\u00e1kokr\u00f3l hall. Tudom, vannak ilyenek is. De \u00e9n azt l\u00e1tom, hogy egyetemist\u00e1kkal van tele minden Mc\u2019Donalds \u00e9s Burger King, \u0151k \u00fclnek a s\u00f6r\u00f6z\u0151kben, meg a \u201eromkocsm\u00e1kban,\u201d est\u00e9nk\u00e9nt pedig \u0151k \u00e9rkeznek a papa luxuskocsij\u00e1val a lak\u00e1somhoz k\u00f6zeli Mammut \u00fczleth\u00e1z sz\u00f3rakoz\u00f3helyeire, \u00e9s bowling-p\u00e1ly\u00e1ihoz, mik\u00f6zben arr\u00f3l folyik a duma, hogy melyik s\u00edparadicsomba mennek a t\u00e9len s\u00edzni – majd kiszaladnak a Parlament el\u00e9 egy kis \u201et\u00fcntet\u00e9si bulira.\u201d<\/p>\n

Ugyanakkor felmer\u00fcl az emberben az a k\u00e9tely is, hogy sz\u00fcks\u00e9ge van-e az orsz\u00e1gnak ennyi diplom\u00e1sra. Amikor \u00e9vente sajnos alig 93 ezer gyerek sz\u00fcletik, akkor 55 ezer ingyenes fels\u0151fok\u00fa tanul\u00e1s\u00e1t garant\u00e1lja az \u00e1llam. Nagy r\u00e9sz\u00fck majd a megkeseredett fiatalok el\u00e9gedetlen t\u00e1bor\u00e1t fogja n\u00f6velni, mert ennyi diplom\u00e1s munkahely nem l\u00e9tezhet egyetlen orsz\u00e1gban sem. S\u0151t, m\u00e1r most sincs. Egyik bar\u00e1tom m\u00e9rn\u00f6k fia egy ausztriai vend\u00e9gl\u0151ben t\u00e1ny\u00e9rt mos, a m\u00e1sik t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz fia ugyanott bolti elad\u00f3. (Igaz, mindkett\u0151 magasabb b\u00e9r\u00e9rt, mintha idehaza b\u00e1rmilyen \u00e1ll\u00e1sa lenne, de m\u00e9giscsak mi k\u00e9pez\u00fcnk ki az osztr\u00e1koknak diplom\u00e1s betan\u00edtott munk\u00e1sokat.) Van olyan ismer\u0151s\u00f6m, aki arr\u00f3l panaszkodik, hogy szociol\u00f3gus l\u00e1nya h\u00e1rom nyelvvizsg\u00e1val \u00e9vek \u00f3ta otthon \u00fcl v\u00e1rva a megfelel\u0151 \u00e1ll\u00e1sra, m\u00edg egy m\u00e1sik negyven \u00e9ves fia m\u00e1r a harmadik diplom\u00e1j\u00e1t szerzi meg, de m\u00e9g egy napig sem volt munkaviszonyban. Ugyanakkor nincs v\u00edzvezet\u00e9k szerel\u0151, villanyszerel\u0151, szobafest\u0151 \u00e9s \u00e1pol\u00f3n\u0151. A diploma megszerz\u00e9s\u00e9t f\u0151k\u00e9nt a sz\u00fcl\u0151k \u00e9s nagysz\u00fcl\u0151k „kivagyis\u00e1ga” forsz\u00edrozza, nem pedig a t\u00e1rsadalom t\u00e9nyleges ig\u00e9nyei. Tudom, mindenkinek joga, s\u0151t k\u00f6teless\u00e9ge megszerezni a m\u0171velts\u00e9get, de azt lehet az egyetemen k\u00edv\u00fcl is, vagy ak\u00e1r a k\u00e9s\u0151bbiekben a munka mellett esti egyetemen. Na persze \u00edgy sokkal f\u00e1raszt\u00f3bb, mint t\u00edz \u00e9vig az egyetem mell\u00e9 j\u00e1rni, majd a vizsgaid\u0151szakban kit\u00f6lteni n\u00e9h\u00e1ny tesztlapot, h\u00e1tha kilencedszerre siker\u00fcl, mert a Bolognai-rendszer szerint ennyiszer lehet pr\u00f3b\u00e1lkozni. (Senki se k\u00e1rhoztasson, mert kimondom, hogy az „\u00e1tkosban” l\u00e9nyeg\u00e9ben ingyen, korl\u00e1tlan lehet\u0151s\u00e9g ny\u00edlott, hogy b\u00e1rki \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00e9nek, s\u0151t hobbij\u00e1nak megfelel\u0151 esti vagy levelez\u0151 egyetemi tanulm\u00e1nyokat folytasson.) Tulajdonk\u00e9ppen mi\u00e9rt ne kereshetne sokkal t\u00f6bbet egy j\u00f3 szakmunk\u00e1s az \u00f6tvenezredik k\u00f6zgazd\u00e1szn\u00e1l, a t\u00edzezredik filoz\u00f3fusn\u00e1l \u00e9s politol\u00f3gusn\u00e1l? El\u0151ttem fekszik egy vid\u00e9ki kisv\u00e1ros \u201eSzuperinfo\u201d hirdet\u00e9si rekl\u00e1m\u00fajs\u00e1gja. K\u00e9t oldal benne az \u201e\u00e1ll\u00e1sb\u00f6rze.\u201d Keresnek mar\u00f3st, lakatost, eszterg\u00e1lyost, k\u00e1lyh\u00e1st, \u00e1csot, k\u0151m\u0171vest, fest\u0151t, burkol\u00f3t, p\u00e9ket, cukr\u00e1szt, bolti elad\u00f3t, \u00e9s m\u00e9g tucatnyif\u00e9le szakmunk\u00e1st, csak diplom\u00e1st nem. Mindenhova h\u00edvnak seg\u00e9dmunk\u00e1sokat meglep\u0151en j\u00f3 fizet\u00e9ssel, \u00e9s betan\u00edtott munk\u00e1sokat ingyenes betan\u00edt\u00e1ssal. Most m\u00e1r csak az a k\u00e9rd\u00e9s, hogy eg\u00e9sz oktat\u00e1si rendszer\u00fcnk, s\u0151t sajn\u00e1latos m\u00f3don a t\u00e1rsadalmi k\u00f6zfelfog\u00e1s tov\u00e1bbra is azt a t\u00e9ves \u00e9s kereszt\u00e9nyietlen n\u00e9zetet sugallja-e, hogy egy szakmunk\u00e1s, f\u00fcggetlen\u00fcl t\u00e1rsadalmi hasznoss\u00e1g\u00e1t\u00f3l, kev\u00e9sb\u00e9 \u00e9rt\u00e9kes ember, mint egy diplom\u00e1s. Mert ha igen, akkor ugyanoda jutunk, mint az \u00e1ltalunk \u00e9rdemtelen\u00fcl csod\u00e1lt Nyugat, ahol a nem diplom\u00e1s munkak\u00f6r\u00f6ket bev\u00e1ndorl\u00f3k milli\u00f3ival v\u00e9geztetik. Mi is bev\u00e1ndorl\u00f3k t\u00f6megeit szeretn\u00e9nk?\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0 (JM)<\/p>\n

x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x<\/p>\n

Mostan\u00e1ban olvastam egy pedag\u00f3giai jelleg\u0171 cikkben, hogy nem szabad a gyereket az \u00e1ltalunk helytelennek tartott cselekedeteik\u00e9rt nemhogy megszidni, pl\u00e1ne megb\u00fcntetni, de m\u00e9g kioktatni sem, mert az \u201elelki t\u00f6r\u00e9st okozhat.\u201d Azt sem szabad mondani, hogy „sz\u00e9gyelld magad,” mert az s\u00falyos \u00f6n\u00e9rt\u00e9kel\u00e9si probl\u00e9m\u00e1khoz vezethet. Nekem ugyan sokszor mondt\u00e1k – sz\u00e9gyelltem is magam – m\u00e9gsem ker\u00fcltem miatta lelki v\u00e1ls\u00e1gba. A mostani felfog\u00e1s szerint \u201ehagyni kell, hogy a gyerek egy\u00e9nis\u00e9ge szabadon kibontakozzon.\u201d Ez azonban a legaljasabb, legsunyibb liber\u00e1lis f\u00e9lrevezet\u00e9s. Vagyis a sz\u00fcl\u0151, meg a pedag\u00f3gus ne akarja alak\u00edtani a gyerek egy\u00e9nis\u00e9g\u00e9t, csak t\u00e1volr\u00f3l szeml\u00e9lje, ahogy az nagyon gyakran torz ir\u00e1nyba fejl\u0151dik. R\u00e9gebben az volt a k\u00f6zfelfog\u00e1s, hogy a pedag\u00f3gus olyan, mint a j\u00f3 kert\u00e9sz, aki a helyes form\u00e1ra nyesegeti a bokrokat \u00e9s n\u00f6vend\u00e9k f\u00e1csk\u00e1kat. Aki manaps\u00e1g ki akarja iktatni az iskolai \u00e9letb\u0151l a nevel\u00e9st, az a pedag\u00f3gia l\u00e9nyeg\u00e9t tagadja. P\u00e1r \u00e9vvel ezel\u0151tt mondta nekem egy \u00e1ltal\u00e1nos iskolai pedag\u00f3gus, hogy szinte sz\u00e1z sz\u00e1zal\u00e9kos biztons\u00e1ggal meg tudja mondani, hogy melyik gyerekb\u0151l lesz lez\u00fcll\u00f6tt, lumpen feln\u0151tt, de nem tehet semmit a folyamat meg\u00e1ll\u00edt\u00e1sa \u00e9rdek\u00e9ben. Mert nem igaz, hogy a gyerek egy\u00e9nis\u00e9ge mag\u00e1t\u00f3l mind\u00e9g j\u00f3 ir\u00e1nyba fejl\u0151dik, az meg m\u00e9g kev\u00e9sb\u00e9, hogy \u201eszabadon\u201d alakul. Befoly\u00e1solja, s\u0151t meghat\u00e1rozza azt a k\u00fclvil\u00e1g minden ingere, bele\u00e9rtve term\u00e9szetesen a TV-b\u0151l \u00e9s a mobiltelefonb\u00f3l j\u00f6v\u0151ket is. A k\u00fclvil\u00e1g ingerei pedig egy\u00e1ltal\u00e1n nem mind\u00e9g \u00e9p\u00edt\u0151 jelleg\u0171ek, \u00e9s t\u00f6bbnyire azokt\u00f3l sz\u00e1rmaznak, akik szeretn\u00e9nek minden m\u00e1s befoly\u00e1st kiiktatni.<\/p>\n

Valamikor l\u00e9tezett az Iskolai Rendtart\u00e1s, amely pontosan meghat\u00e1rozta – t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt –\u00a0 a di\u00e1k k\u00f6teless\u00e9geit \u00e9s jogait, a megk\u00f6vetelhet\u0151 viselked\u00e9si norm\u00e1kat, \u00e9s a megs\u00e9rt\u00e9s\u00fck k\u00f6vetkezm\u00e9nyeit. Ezt m\u00e9g Magyar B\u00e1lint megsz\u00fcntette, a liber\u00e1lis felfog\u00e1snak megfelel\u0151en most m\u00e1r nincsenek elv\u00e1rhat\u00f3 k\u00f6teless\u00e9gek, csak jogok. Ennek szellem\u00e9ben \u00edt\u00e9lte meg n\u00e9h\u00e1ny \u00e9ve a b\u00edr\u00f3s\u00e1g a gy\u00f6ngy\u00f6spatai cig\u00e1nyoknak a sokmilli\u00f3s \u201ek\u00e1rt\u00e9r\u00edt\u00e9st.\u201d Mert noha semminem\u0171 elv\u00e1rhat\u00f3 k\u00f6teless\u00e9g\u00fcket nem teljes\u00edtett\u00e9k, nem j\u00e1rtak rendszeresen az iskol\u00e1ba, nem tanultak, ellenben min\u0151s\u00edthetetlen\u00fcl viselkedtek, de ez nem sz\u00e1m\u00edt, nekik joguk van ott \u00fclni a t\u00f6bbiek k\u00f6z\u00f6tt – m\u00e1r term\u00e9szetesen ha v\u00e9letlen\u00fcl bej\u00f6nnek – \u00e9s zavarni \u0151ket, meg az eg\u00e9sz oszt\u00e1ly l\u00e9gk\u00f6r\u00e9t. Elk\u00e9pzelhetj\u00fck, hogy ez milyen hat\u00e1ssal van a t\u00f6bbiekre, a rendes di\u00e1kokra, hova z\u00fclleszti le az oktat\u00e1st \u00e9s f\u0151leg a nevel\u00e9s hat\u00e9konys\u00e1g\u00e1t.<\/p>\n

x x x x x x x x x x x<\/p>\n

M\u00e9rhetetlen\u00fcl felh\u00e1bor\u00edt\u00f3 \u00e9s elszomor\u00edt\u00f3 a pedag\u00f3gusok \u00e1lland\u00f3 el\u00e9gedetlenked\u00e9se. Rendk\u00edv\u00fcl visszatetsz\u0151,\u00a0 amikor tan\u00e1rokt\u00f3l azt hallom, hogy az\u00e9rt gyenge a magyar oktat\u00e1s sz\u00ednvonala, mert kev\u00e9s a fizet\u00e9s\u00fck. Az \u00e9n id\u0151mben is kev\u00e9s volt, de soha nem panaszkodtak, hanem v\u00e9gezt\u00e9k a dolgukat magas fokon, mert nem p\u00e9nz\u00e9rt, hanem hivat\u00e1sb\u00f3l csin\u00e1lt\u00e1k. Aki nem hivat\u00e1sb\u00f3l teszi, annak fizethetnek ak\u00e1rmennyit, nem fogja magasabb szinten csin\u00e1lni. Panaszkodnak amiatt is, hogy nincs presztizse a pedag\u00f3gus p\u00e1ly\u00e1nak. Nem is lehet presztizs\u00fck, ha a b\u00e9rharcukba bevonj\u00e1k a di\u00e1kokat is, \u00e9s k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen akkor nem, ha meg\u00e9ljenzik egy di\u00e1kl\u00e1ny tr\u00e1g\u00e1r sz\u00f3noklat\u00e1t. Eszembe jut egy p\u00e1r \u00e9v el\u0151tti \u00e9lm\u00e9nyem is. A volt iskol\u00e1m el\u0151tt mentem el \u00e9ppen, amikor a tan\u00edt\u00e1s v\u00e9gezt\u00e9vel \u00f6z\u00f6nl\u00f6ttek ki a di\u00e1kok \u00e9s elk\u00e9peszt\u0151 tr\u00e1g\u00e1r m\u00f3don ord\u00edtoztak, azon bel\u00fcl is f\u0151k\u00e9nt a l\u00e1nyok. Majd kil\u00e9pett egy f\u00e9rfi tan\u00e1r is, \u00e9s mint aki semmit sem hall, a fal fel\u00e9 fordulva gyors\u00edtott \u00fctemben elsomford\u00e1lt. Nem vonom le a k\u00f6vetkeztet\u00e9st, de az \u00e9n id\u0151mben ez elk\u00e9pzelhetetlen lett volna.<\/p>\n

K\u00f6vetelnek mindenf\u00e9l\u00e9t pl. azt is, hogy adj\u00e1k vissza az \u00f6nkorm\u00e1nyzatoknak az iskol\u00e1t. Nem az \u00e9p\u00fcletet, hanem az oktat\u00e1s rendszer\u00e9t, mert szerint\u00fck az lenne demokratikus. Na az azut\u00e1n t\u00e9nyleg demokratikus lenne, ha hentesekb\u0151l, szat\u00f3csokb\u00f3l \u00e9s kocsm\u00e1rosokb\u00f3l alakult \u00f6nkorm\u00e1nyzati test\u00fcletek sz\u00f3ln\u00e1nak bele a pedag\u00f3gi\u00e1ba! Meg a sz\u00fcl\u0151k, akik k\u00f6ztudottan nagyon t\u00e1rgyilagosak a saj\u00e1t\u00a0 csemet\u00e9j\u00fckkel szemben, arr\u00f3l m\u00e1r nem is besz\u00e9lve, hogy mind\u00e9g a legh\u00fcly\u00e9bbeknek van a legnagyobb pof\u00e1ja. (M\u00e1r eln\u00e9z\u00e9st!) Azt is k\u00f6vetelik, hogy adjanak a tan\u00e1rnak auton\u00f3mi\u00e1t, abb\u00f3l a k\u00f6nyvb\u0151l tan\u00edtson, amelyik tetszik neki, \u00e9s azt tan\u00edtson, amit akar. A napokban Rangos Katalin az ATV-ben fejtegette, hogy „hagyj\u00e1k a tan\u00e1rt a saj\u00e1t koncepci\u00f3j\u00e1t megval\u00f3s\u00edtani.”\u00a0 Akik ezt kital\u00e1lt\u00e1k, azok tudatosan t\u00f6nkre akarj\u00e1k tenni az oktat\u00e1st, azok teljes oktat\u00e1si anarchi\u00e1t akarnak, azoknak val\u00f3j\u00e1ban az a bajuk, hogy szerint\u00fck t\u00fal sok az Alaptantervben a nemzeti \u00e9rz\u00e9s, meg a konzervat\u00edv hagyom\u00e1nyokra \u00e9s \u00e9rt\u00e9kekre \u00e9p\u00fcl\u0151 eszmeis\u00e9g, azok val\u00f3j\u00e1ban egy liber\u00e1lis szubkult\u00far\u00e1t akarnak a fiatalokba belenevelni. Azok pedig, akik ezt harsogj\u00e1k vagy kollabor\u00e1nsok , vagy teljesen agyal\u00e1gyultak, nem l\u00e1tj\u00e1k a sunyi h\u00e1ts\u00f3 sz\u00e1nd\u00e9kot. Az oktat\u00e1s-nevel\u00e9s egy\u00e9bk\u00e9nt sem egyes – sok esetben el\u00e9g k\u00f6zepes, de ann\u00e1l nagyrav\u00e1gy\u00f3bb – tan\u00e1rok k\u00eds\u00e9rleti terepe, hanem \u00f6sszt\u00e1rsadalmi \u00fcgy.<\/p>\n

Az t\u00e9nyleg igaz, hogy t\u00fal sok a tananyag, \u00e9s ennek megfelel\u0151en igaz a mond\u00e1s, hogy „aki sokat markol, az keveset fog.” Ugyanakkor ak\u00e1rh\u00e1ny tan\u00e1rral besz\u00e9lek, az mind arr\u00f3l gy\u0151zk\u00f6d, hogy az \u0151 tant\u00e1rgy\u00e1b\u00f3l milyen sok fontos dolog kimarad. Mindegyik a m\u00e1sik\u00e9n sp\u00f3rolna, \u00e9s gondolom, ez a tananyag \u00f6ssze\u00e1ll\u00edt\u00f3ira is igaz. Arr\u00f3l is panaszkodnak, hogy rengeteg idej\u00fcket elveszi a k\u00e9sz\u00fcl\u00e9s. Sz\u00e9gyen, ha egy tan\u00e1rnak mondjuk a m\u00e1sodik \u00e9vt\u0151l k\u00fcl\u00f6n k\u00e9sz\u00fclnie kell. Azt is mondj\u00e1k, hogy nincs idej\u00fck feleltetni, mert elveszi az idej\u00fcket az anyag elmagyar\u00e1z\u00e1sa. Mostan\u00e1ban ker\u00fclt a kezembe a r\u00e9gi gimn\u00e1ziumom \u00e9vk\u00f6nyve, amelyben l\u00e1that\u00f3, hogy az \u00f6tvenes \u00e9vek elej\u00e9n hatvan k\u00f6r\u00fcli oszt\u00e1lyl\u00e9tsz\u00e1mok voltak. M\u00e9gis mindenki felelt \u00fagy h\u00e1romhetente. \u00d6t perc egy felel\u00e9sre untig el\u00e9g. A mai tan\u00e1r sokszor jobban er\u0151lk\u00f6dik, mint a di\u00e1k. Egy bar\u00e1tom mes\u00e9lte, hogy az unok\u00e1ja a fotelban elterpeszkedve mondta: <\/strong>„az a h\u00fclye tan\u00e1r nem k\u00e9pes megtan\u00edtani a k\u00e9mi\u00e1t.” A bar\u00e1tom megk\u00e9rdezte, hogy: <\/strong>„ott a tank\u00f6nyv, te megtanultad?” Legnagyobb meglepet\u00e9s\u00e9re a k\u00f6ly\u00f6k nem \u00e9rtette a k\u00e9rd\u00e9st. Hogyhogy? H\u00e1t \u0151 az\u00e9rt megy az iskol\u00e1ba, hogy \u0151t megtan\u00edts\u00e1k, \u00e9s ha nem siker\u00fcl, az a tan\u00e1r meg az iskola, s\u0151t az eg\u00e9sz oktat\u00e1si rendszer hib\u00e1ja. Tiszt\u00e1n eml\u00e9kszem, hogy az \u00e9n id\u0151mben sokszor elhangzott: <\/strong>„fiam, \u00e9n tan\u00edtalak, de megtanulnod neked kell!” A mai pedag\u00f3gia azt hiszi, hogyha sokat ad, akkor sokat is kap vissza. Ez azonban sajnos egy\u00e1ltal\u00e1n nem mind\u00e9g van \u00edgy. Nem csak adni, k\u00f6vetelni is kell.<\/p>\n

Elismerem, hogy a tan\u00e1rok fizet\u00e9s\u00e9t jelent\u0151sen emelni kell, de az oktat\u00e1s sz\u00ednvonala nem ezen fog m\u00falni, hanem azon, hogy sz\u00e1m\u0171zz\u00fck v\u00e9gre az iskol\u00e1b\u00f3l a liber\u00e1lis szeml\u00e9letet.\u00a0 Az iskol\u00e1ban legyen ism\u00e9t rend, fegyelem, szorgalom, k\u00f6teless\u00e9g. (JM)<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

N\u00c9H\u00c1NY GONDOLAT AZ OKTAT\u00c1S K\u00c9RD\u00c9S\u00c9HEZ. Ami\u00f3ta a pedag\u00f3gia l\u00e9tezik (a klasszikus g\u00f6r\u00f6g id\u0151k \u00f3ta, vagy tal\u00e1n m\u00e1r az el\u0151tt is) az iskola feladata els\u0151sorban a nevel\u00e9s volt, vagyis az, hogy a t\u00e1rsadalom sz\u00e1m\u00e1ra \u00e9rt\u00e9kes \u00e9s hasznos embereket neveljen, akik maguk … Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz…. →<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"parent":0,"menu_order":4,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"footnotes":""},"class_list":["post-18","page","type-page","status-publish","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"http:\/\/keresztenyszocialis-forum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/18","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"http:\/\/keresztenyszocialis-forum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"http:\/\/keresztenyszocialis-forum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/keresztenyszocialis-forum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/keresztenyszocialis-forum.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=18"}],"version-history":[{"count":38,"href":"http:\/\/keresztenyszocialis-forum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/18\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":292,"href":"http:\/\/keresztenyszocialis-forum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/18\/revisions\/292"}],"wp:attachment":[{"href":"http:\/\/keresztenyszocialis-forum.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=18"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}